Professzionális fordítás 50+ nyelven.

Akadnak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen, hogy külső fordító segítségét kérje. Tegye le voksát a tartalmi minőség, az egyediség és magas fokú szakmai tudás mellett! Fordítóirodánk 54 nyelvről 54 nyelvre vállal fordítói feladatokat akár rövid határidővel is.

A gyakorta igényelt nagy európai nyelvek, mint például a német, francia, olasz, spanyol és angol mellett olyan különleges nyelvekből is felkészültek vagyunk, mint például a flamand, a perzsa, az örmény, vagy a katalán, de ógörög szövegét is bátran hozza hozzánk!

Hidalja át a nyelvi akadályokat velünk!

Albán nyelv

Az albán nyelv (albánul Shqip/Shqipe/Shqipja) az indoeurópai nyelvcsalád önálló ágat képviselő tagja. A nyelv Albánia (Shqipëria) és Koszovó hivatalos nyelve, de az albánt beszélik még Montenegróban, Szerbiában, Nyugat-Macedóniában, Görögországban, valamint Törökországban, Olaszországban, Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában. Európán kívül Szíriában, Egyiptomban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában és Ausztráliában beszélik. Írásrendszere latin.

Három dialektusa ismert: Albániában északon a geg (gegërishte) nyelvjárást, délen a toszkot (toskërishte) beszélik, az elválasztóvonal a Shkumbin folyó. A harmadik az Olaszországban beszélt nyelvjárás, az arberesek nyelve (arbërisht, arbëreshë), amelyet azonban számos ember és nyelvész is úgy ítél, hogy lehet külön nyelvnek tekinteni, mivel elég régóta beszélt nyelv és az itáliai albánok nem. Az irodalmi albán nyelv (gjuha letrare shqipe) a toszk nyelvjáráson alapul, de sok geg elem is belekerült. Az egyes nyelvjárásoknak alnyelvjárásai is kialakultak, de ezek leginkább csak szókincsükben különböznek egymástól. A geg nyelvjárást beszélik Koszovóban, valamint Kelet-Európa többi részén, míg Törökországban és Görögországban a toszk a domináns. Az olaszországi albánok mind az arberes nyelvet beszélik.

Forrás: Wikipédia

Angol nyelv

Az angol nyelv jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek. Nagy-Britanniából ered, de ma már szinte minden országban beszélik. Anyanyelvként körülbelül 332 millió, második nyelvként pedig közel 1 milliárd ember beszéli. Hivatalos nyelv, Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Indiában, Írországban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Új-Zélandon. Ezenkívül az angol az Európai Unióban az egyik, az Egyesült Nemzetek Szervezetének pedig egyetlen hivatalos nyelve. Az indoeurópai nyelvcsaládon belül a nyugati germán nyelvek, ezek közül pedig az angolfríz nyelvekhez tartozik. Írásrendszere latin.
Dialektusokra oszlik melyek közül a jelentősebbek az angliai, amerikai és ausztráliai. Megvan az esélye, hogy a latin nyelvhez hasonlóan több nyelvre tagolódik, azonban a médiában beszélt angol a tájnyelvek csökkenéséhez és az egyetlen beszélt változathoz is elvezethet. Ismeretes még az úgynevezett Pidgin English (pidzsinangol) is, amelyet a Karib-tenger környékén beszélnek, s amely egyfajta afrikanizált és erősen leegyszerűsített angol nyelvet jelent. Az ún. Basic English az angol nyelv mesterségesen 850 szóra csökkentett változata, amelyet az angol nyelvész, C. K. Ogden alkotott meg. Ennek használata meglehetős önfegyelmet kíván az angolul tudótól, mivel sok fogalmat körül kell írni, amelyre van angol szó.

Forrás: Wikipédia

Arab nyelv

Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv. A beszélők száma szerint az arab a sémi nyelvcsalád legnagyobb nyelve. A világ 27 országában és területén hivatalos nyelv, több mint 280 millió ember tudhatja anyanyelvének, és további 250 millió második nyelvének. A legtöbb anyanyelvi beszélője a Közel-Keleten és Észak-Afrikában él. Az arabnak különféle beszélt változatai léteznek, és különböznek egymástól elhelyezkedésük szerint. Nem mindegyik változat érti egymást kölcsönösen, ezért azok beszélői az egymással való kommunikációra egyfajta közbülső nyelvet használhatnak, mely minden arab nyelvjárás legjellemzőbb sajátosságait foglalja magába. A standard arabot széles körben tanítják iskolákban, egyetemeken, valamint használják a hivatalokban és a médiában. A modernizálódás és az európai hatások révén a többi arab változat saját nyelvi normákat teremt, némelyiknél már teljesen önálló sztenderdizáció történt. A modern standard arab a klasszikus arabból származik, az óészakarab nyelvcsoport egyetlen máig létező leszármazottjából, mint azt a 4. századból való, iszlám előtti arab feliratok is igazolják. A 7. századi megjelenése óta a klasszikus arab az iszlám irodalmi és liturgikus nyelve. Az arab nyelv az iszlám világ sok más nyelvének kölcsönzött szavakat. A középkorban az arab volt a kultúra legfőbb hordozója Európában, különösen ami a tudományt, a matematikát és a filozófiát illeti. Ennek eredményeképpen számos európai nyelv is kölcsönzött szavakat az arabból. Az arab hatás az európai és arab civilizáció közelségének és az Ibériai-félsziget 700 éves arab uralmának köszönhetően a mediterrán nyelveken is megmutatkozik, főként a spanyolon, portugálon és szicíliain.

Forrás: Wikipédia

Belga nyelv

A belga nyelv egy feltételezett, kihalt, az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó nyelv (Belgiumban az alkotmány előírásai alapján három hivatalos nyelv van: a francia, a flamand és a német). Létezését először egy genfi nyelvészprofesszor, Maurits Gysseling írta le. Szerinte a belga nyelv az őskor vége felé a kelta nyelv mellett létezett azon a tájegységen, amelyet később a rómaiak Galliának neveztek el. Az elmélet szerint, amelyet Hans Kuhn és mások dolgoztak ki részletesebben, a belga nyelv maradványai a mai napig fennmaradtak egyes földrajzi nevekben, mint például a Flandriában található Bevere, Eine, Mater vagy Melden. A feltételezett belga nyelvterületet délnyugaton a Canche és Authie folyók, keleten a Weser és az Aller, illetve délkeleten az Ardennek és a német Mittelgebirge hegységek határolják. Magát a nyelvet beszélő népet a Nordwestblock-kal, pontosabban a Hilversum kultúrával hozták összefüggésbe. A nyelv elnevezésével kapcsolatban a kutatók részben Julius Caesar Commentarii de bello Gallico című művére támaszkodtak. A gall háborúkat leíró műben Caesar megjegyezte, hogy a kelták és a belgák eltérő nyelvet beszéltek. A nyelv létezésre következtettek bizonyos, máig fennmaradt helységnevekből és földrajzi nevekből, amelyeket sem a kelta, sem a germán nyelvekből nem sikerült levezetni. Hans Kuhn és társai mindezekből a kelta és germán nyelvektől különböző, az indoeruópai nyelvcsaládhoz tartozó nyelv létezésére következtettek. A történészek és nyelvészek túlnyomó többsége azonban ma is azt fogadja el, hogy a belgák a kelta nyelvcsaládhoz tartozó, a gallhoz hasonló nyelvet beszéltek.

Forrás: Wikipédia

Bolgár nyelv

Bolgárnak két nyelvet nevezünk: a bolgárok eredeti, ősbolgár vagy bolgár-török néven is emlegetett nyelvét, és a bolgárok által nyelvcsere miatt felvett, bolgár-szlávnak is nevezett bolgár nyelvet. Bolgárul kb. 9 millióan beszélnek: főleg Bulgáriában, de Kelet-Európa más államaiban és Görögországban, Romániában, a Macedón Köztársaságban, Moldáviában, Szerbiában, valamint Fehéroroszországban és Törökországban is. A pomákok (muszlim vallású bolgárok) szintén bolgárul beszélnek. A nyelv három területi nyelvváltozatot tartalmaz: a bánáti bolgár nyelvet, a macedón nyelvet, és a szabványos bolgár nyelvet. Írásrendszere Cirill írás.

Forrás: Wikipédia

Bosnyák nyelv

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. Beszélői a bosnyákok. Hivatalos nyelv Bosznia-Hercegovinában és ún. „hivatalos használatú” Montenegróban, valamint Szerbia és Koszovó egyes településein.
Pavle Ivić szerb nyelvész azt állítja, hogy „a szerbek által beszélt nyelvet a leggyakrabban szerbhorvátnak nevezik a tudományban. Ezt használják a szerbeken kívül a horvátok és a szláv muzulmánok Bosznia-Hercegovinában. Ezt a nyelvet a horvátok horvátnak, a szerbek szerbnek nevezik”. Snježana Kordić horvát nyelvész szerint is tudományosan csak egységes szerbhorvát nyelvről lehet beszélni, függetlenül attól, hogy a beszélői hogyan nevezik, vagy hogy nacionalista okokból négy külön nyelvről beszélnek. A bosnyák nyelv fogalom újjáéledt Jugoszlávia szétesése és a független Bosznia-Hercegovina megalakulása után. Azoknak, akik kardoskodnak érte, egyik érve az, hogy a bosnyák nyelv fogalom és elnevezés már megvolt a középkorban is. Bosznia összes lakosának délszláv nyelvére vonatkozott, és megszakításokkal ugyan, de használták a szerbhorvát nyelv sztenderdizálásáig, miután az lett a felfogás, hogy a muzulmán bosnyákok is ezt beszélik. A nyelv elnevezése dilemma elé teszi a bosznia-hercegovinai hatóságokat. Ez például abban nyilvánul meg, hogy a közoktatás dokumentumaiban olykor a bosanski jezik tantárgy-név szerepel, máskor pedig a bosanski, hrvatski, srpski jezik „bosnyák, horvát, szerb nyelv”.

Forrás: Wikipédia

Cseh nyelv

A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja. Legközelebbi rokona a szlovák nyelv; a két nyelv irodalmi nyelvei között kölcsönös érthetőség áll fenn, mintha egyazon nyelv két nyelvjárása lenne, ezzel szemben a szlovák nyelvjárások eltérőek a csehtől. Két fő nyelvjárása a csehországi és a morvaországi. A legrégebbi nyelvemlékek a 13. századból valók. A nyelvet mintegy 12 milliónyian beszélik, Csehországon kívül Szlovákiában, Németországban, Ausztriában, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában elszórva használják. 2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Forrás: Wikipédia

Dán nyelv

A dán nyelv egyike az északi germán nyelveknek (ezeket skandináv nyelveknek is nevezik), mely az indoeurópai nyelvcsalád germán ágának egyik alcsoportja. A világon körülbelül 6 millió ember beszéli, akik többségükben Dániában élnek; Schleswig-Holstein északi részén – ahol kisebbségi nyelvnek számít – mintegy 50 000 dán használja. Dánia autonómiát élvező területein – Grönlandon és Feröeren – szintén hivatalos nyelv, és az iskolákban is kötelező tantárgy. Izlandon, az angolhoz hasonlóan, kötelező idegen nyelvként tanítják, bár előfordulhat, hogy norvéggal vagy svéddel helyettesítik. Az USA-ban, Kanadában és Argentínában is élnek dán nyelvet beszélő közösségek. A modern dán nyelv erősen redukálja a hangokat, ezért külföldieknek különösen nehéz megérteniük és tökéletesen elsajátítaniuk. Írásrendszere latin írás.
Dániában több mint 5 millió ember beszéli, a dán lakosság 97%-ának anyanyelve. 50 ezer dán él Németország Dániával határos, Schleswig-Holstein nevű tartományában, ahol a dán hivatalosan elismert regionális nyelv. A dán nyelv emellett az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is. Dániában nincs hivatalos nyelvet meghatározó törvény, ezért gyakorlatilag a dán nyelv az egyetlen, amit használnak. A polgári perrendtartás viszont a dánt jelöli meg a bíróságok nyelveként. A helyesírási törvény keretében a hatóságokat 1997 óta a hivatalos írásmód betartására kötelezik.
Egy új típusú rendszerezés, mely a nyelvek kölcsönös érthetőségen alapul, a ma beszélt skandináv nyelveket két csoportra osztja: déli skandináv (dán) és északi skandináv (norvég, svéd) nyelvekre. Az izlandi és feröeri nyelv külön csoportot alkot, amit szigeti skandináv nyelveknek neveznek. Az írott dán nyelv és a norvég bokmål különösen hasonló, ám hangrendszerük és prozódiájuk miatt némileg különböznek. A dán, svéd és norvég nyelv beszélői megértik egymás nyelvét, bár a kutatások eredményei szerint a norvégul beszélők sokkal jobban megértik a dánt és a svédet, mint amennyire a dánok és a svédek egymást. Ez megfordítva is igaz: a dánok és a svédek sokkal jobban értik a norvég nyelvet, mint egymásét.

Forrás: Wikipédia

Észt nyelv

Az észt nyelvet (eesti keel) főként Észtországban beszélik, egyben az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Az uráli nyelvcsalád finnugor csoportjának balti-finn ágába sorolják be a nyelvészek. Az 1941-től 1990-ig tartó szovjet megszállás miatti kivándorlás következtében ezenkívül az USA-ban, Svédországban, Finnországban és Németországban, valamint az Egyesült Királyságban is van több ezer főt kitevő észt nyelvű lakosság, és mintegy 3000-re teszik az ukrajnai észtek számát. Az észt nyelv nagyon kevéssel tér el a finn nyelvtől, a két nyelv beszélői kölcsönösen megértik egymást. Észtországban számos nyelvjárást beszélnek, és az ország kis területéhez képest az eltérések meglepőek. Az észt nyelv a finnel és más finnségi nyelvekkel áll legközelebbi rokonságban, olyannyira, hogy ezekben a nyelvekben a legtöbb szó azonos alakú, vagy alig eltérő az észthez képest is, és jelentésük is csupán árnyalatnyi eltérést mutat. A finn és észt nyelv hasonlóságát illusztrálja a tény, hogy az Észtország északi részén lakó észtek, így a tallinniak is, akik a szovjet korszak idején, egyszerű földi antennákkal fogni tudták a finn rádió és tévé adását (Tallinn Helsinkitől mindössze 80 km-re fekszik), a finn nyelvű műsorokat kis odafigyeléssel képesek voltak megérteni. Észtország EU-csatlakozása után fellendült a finn bevásárlóturizmus, amit a kedvezőbb árak mellett az is ösztönöz, hogy a finneknek szinte nincsenek nyelvi problémáik Észtföldön.

Forrás: Wikipédia

Finn nyelv

A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli [ejtsd: szuomi]) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Igen közel áll az észt nyelvhez: a kettő beszélői kölcsönösen megértik egymást. A magyar nyelvnek is rokona, több szó, nyelvtani szabály is hasonlít, de a beszélők már nem értik meg egymást. Beszélőinek száma 5 millió 232 ezer. Finnországban 4 millió 713 ezer (1992) finn él. A svéd hivatalos nyelv Finnországban, a finn pedig hivatalos kisebbségi nyelv Svédországban. Nagyobb finn közösség él az Egyesült Államokban (40 ezer), Kanadában (40 ezer), Ausztráliában (10 ezer) és Németországban (10 ezer). Ezen kívül még tízezren az EU más tagállamaiban. A közéletben használt irodalmi nyelv és a hétköznapi nyelv között viszonylag nagy különbségek akadnak, a beszélt nyelv, amely a szlengből és a nyelvjárásokból is táplálkozik, sokkal lazább, kötetlenebb, kihagy bizonyos hangokat, elsősorban mássalhangzókat. Gyakoriak a szórövidítések és az idegen nyelvekből (a svédből és újabban az angolból) kölcsönzött szavak.

Forrás: Wikipédia

Flamand nyelv

A flamand nyelv (saját nevén a Vlaams, mely történetesen megegyezik a holland névvel) a nyugati germán nyelvek része, ám ha figyelembe vesszük a nyelvészet álláspontját, gyakorlatilag teljesen azonos a hollanddal. Nyelvi titulusa számos különböző dologtól függ: akik flamand nemzeti érzelműek rendszerint állítják a flamand nyelv létezését is, mások viszont úgy tartják, hogy a flamand a holland nyelv elnevezése Belgiumban. Ezért létezik olyan elnevezés is, hogy belgiumi holland nyelv. Alapjában véve két változata van: a Belgiumban használt flamand, amely a hivatalos közegek és tanintézmények nyelve, de a holland irodalmi nyelvvel ez teljesen azonos, csak pár helyi jellegzetességet és apróbb hangtani eltérést mutat. A franciaországi flamandok nyelvjárásában sok a francia nyelvből származó jövevényszó, ennek ellenére az ottani flamand nyelvjárás nem különbözik úgy, hogy a belgiumiak és a hollandok ne lennének képesek megérteni. A flamand nyelv viszonya a hollandhoz erősen hasonlít az ausztriai és németországi német, a macedón és bolgár, valamint a moldáv és román nyelv esetére. A flamand Belgium többségi nyelve. A holland-belga határ két oldalán beszélt flamand és holland nyelvjárások teljes mértékben megegyeznek. A holland sztenderd nyelv a közép-hollandiai tartományokban beszélt nyelvjáráson alapul, de a brabanti flamand nyelvjárásból is sokat kölcsönzött. A holland és flamand irodalmi nyelv helyesírása is szinte azonos.

Forrás: Wikipédia

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvek újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike. A franciát hozzávetőlegesen 220 millió személy beszéli a világon anyanyelvként, második nyelvként vagy idegen nyelvként, a Frankofónia Nemzetközi Szervezete tagországaiban és a megfigyelőkként befogadott országokban, valamint az FNSZ-en kívül Algériában, az Amerikai Egyesült Államokban és néhány más országban. Arról nincsenek pontos adatok, hogy hányan beszélik a világon a franciát anyanyelvként. Számukat 110 millióra becsülik. A legtöbb személy által használt nyelvek rangsorában a francia a 6. helyen áll, az Európában beszélt anyanyelvekében pedig a 2. helyen. 29 országban hivatalos nyelv a francia, a 2. helyet foglalva el e tekintetben az angol után. Az angol után a franciát tanulják a legtöbben (120 millióan) idegen nyelvként, mégpedig a világ legtöbb országában. Az Internet terének 5%-át foglalja el a francia nyelv, a 6-8. helyen állva a leginkább használt nyelvek között. A francia nyelv az ókori Gallia északi felén beszélt népi latin nyelvből fejlődött ki, és hosszú történelmi folyamat során lett dominánssá a mai Franciaország egész területén és egyes szomszédos országok vele határos régióiban. A 17. századtól kezdve terjedelmes gyarmati birodalma révén Franciaország kiterjesztette nyelvét sok, az összes Európán kívüli kontinensen található régióra is. Ugyancsak a 17. századtól a 20. elejéig, az ország gazdasági súlyának és a kultúrájának köszönhetően, nyelve a legfontosabb világnyelv volt. Bár az I. világháború után az angol fokozatosan átvette az első helyet, a francia továbbra is fontos szerepet játszik a nemzetközi kommunikációban.
Forrás: Wikipédia

Galíciai nyelv

A galiciai, gallego vagy galego nyelv (saját elnevezése galego vagy lingua galega – a magyar gallego forma a spanyol elnevezésből származik) újlatin nyelv (pontosabban inkább nyelvjáráscsoport), amelyet Spanyolország északnyugati részén, Galicia autonóm közösségben beszélnek. A terület, hasonlóan Baszkföldhöz és Katalóniához, nyelvi autonómiával rendelkezik. A galiciai történetileg felfogható a portugál nyelv egyik, saját sztenderdizált változattal és helyesírással rendelkező északi nyelvjáráscsoportjának (a két nyelv a középkorban még egységet alkotott, melyet galaikoportugál nyelvnek nevez a szakirodalom), a kiejtés szempontjából viszont a spanyolhoz áll közelebb, így azzal beszédben és írásban is kölcsönösen érthető. Bizonyos nyelvészek és kulturális intézmények a galiciait és a portugált (beleértve az utóbbi brazíliai nyelvjárásait) egyazon nyelv változatainak tekintik, mások – főleg maguk a galiciaiak – szerint pedig a portugál a galiciai újítóbb változata.
A galiciai nyelv felfogható a portugál nyelv Spanyolországban beszélt, régiesebb változatának. A galiciai anyanyelvűek maguk a nyelvüket önállónak tartják, azzal érvelve, hogy nem csupán beszélt, hanem írott nyelv is, évszázadokra visszatekintő hagyományokkal és irodalommal. A nyelv önállósága legalább annyi érvvel alátámasztható, mint amennyivel cáfolható. Spanyolországban a hivatalos kasztíliai spanyol mellett második hivatalos nyelvként ismerik el Galicia autonóm közösségben.
Forrás: Wikipédia

Görög nyelv

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen. Görögországban 10 millióan beszélnek görögül, amely a világ görögségének fele. A világon 20 millióan beszélik a görögöt. Európa egyik legrégebbi írásos emlékekkel rendelkező nyelve, 3000 év távlatában lehet nyomon követni fejlődését. Rokona volt a makedón nyelv, amely tulajdonképpen az ógöröggel áll közvetlen rokonságban. Az újgörög két változatban létezett, egyrészről a népi görög (δημοτική dimotikí), másrészről a mesterségesen létrehozott (καθαρέυουσα katharévusza, azaz tisztított) hivatalos nyelv, amely a klasszikus görög felújításaként a hivatalos nyelv volt a 19. századtól. A katharévusza folyamatosan vesztett a jelentőségéből, és végül 1976-ban a dimothikí változatot tették meg az ország hivatalos nyelvének. A katharevusza öröksége azonban még ma is jelen van. A görögnek van néhány változata, így a Krétán, Rodoszon és Cipruson beszélt változatok. Ezen kívül Görögország területén kívül beszélt dialektusok az olaszországi griko, pontoszi görög nyelv. A ciprusi görög (Kypriaka) az ami jobban különbözik a görögországi nyelvtől, ez sok elemet kölcsönzött a törökből és a szintén Cipruson beszélt másik nyelvváltozattól a ciprusi törökből. A jelenlegi újgörög nyelv, és az előbb felsorolt dialektusok az ógörög nyelv attikai nyelvjárásából fejlődött ki. Kivételt képez a cakóni nyelv, ami a dór dialektusból alakult ki.
Forrás: Wikipédia

Héber nyelv

A héber nyelv (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra. A nyelvet héber ábécével írják.
A héber nyelvet a zsidók már a Krisztus születése előtti századokban egyre kevésbé használták, a mindennapi élet nyelve a görög, illetve valamelyest a latin volt. A héber mindinkább liturgikus célokra szolgált, bár a diaszpórában szétszóródó zsidóság összekötő kapcsa mindig is a héber nyelv maradt. A közép- és újkor folyamán a zsidóság különböző nyelveket használt, annak megfelelően, hogy az egyes közösségek melyik ország vagy birodalom területén éltek. Kialakultak zsidó nyelvek is, amelyek közül a legismertebb a germán nyelvek közé tartozó jiddis, vagy az újlatin ladino.
A héber nyelv felújításának gondolata egybefonódik a zsidó nép azon vágyával és céljával, hogy visszatérhessen az ígéret földjére, és ott államot alapíthasson.
Az első és legnagyobb hatású lépéseket a litvániai Ben Jehuda tette meg, aki az 1880-as években elhatározta, hogy családjával kitelepül a Szentföldre, és azután csak héberül fog beszélni.
A héber nyelv modern változata az ivrit. A klasszikus, archaikus változat, amelyen a Héber Biblia (Ószövetség, Tanakh) is íródott, pedig a klasszikus héber, bibliai héber, esetleg óhéber.

Forrás: Wikipédia

Hindi nyelv

A hindi nyelv (dévanágari: िहद / IAST: hindī) India egyik hivatalos nyelve. A világon több mint 500 millió ember beszéli (ebből min. 370 millió anyanyelvként, további min. 160 millió pedig második nyelvként.) A hindi nyelv az indoeurópai nyelvek legősibb ismert képviselőjéből, a szanszkrit nyelvből származik, akárcsak sok más mai indiai nyelv. Ezek közül azonban a hindi nyelvet tartják a szanszkrithoz a leghasonlóbbnak. A hindi nyelvhez nagyon hasonló a nepáli nyelv és főleg a Pakisztánban beszélt urdu nyelv. A köznyelvi hindi és az urdu ugyanazon nyelv két dialektusának is tekinthető, ám a különbség olyan kicsi, hogy jelenleg ez is vita tárgyát képezi. A beszélőik kölcsönösen megértik egymást, azonban az irodalmi urdu már olyan kifejezéseket is tartalmaz, amit a hindi beszélő már nem ért. Fontos különbség az is, hogy a hindi nyelv írásához saját betűkészletet, a dévanágari betűket használnak, míg az urdu nyelvet arab betűkkel írják. A hindi igék változnak attól függően, hogy a beszélő nő vagy férfi (vagy a mondat tárgyától függ).
Forrás: Wikipédia

Holland nyelv

A holland, régiesen németalföldi (Nederlands) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, melyet körülbelül 22 millió ember beszél. A Belgium északi részén beszélt flamand gyakorlatilag azonos vele, a különböző elnevezés a politikai megosztásra utal. A kettőt együtt szabatosabban németalföldi nyelvként emlegetik. Legközelebbi rokona az afrikánsz, vagy más néven búr nyelv, amely eredetileg a hollandból alakult ki. A dél-afrikai holland telepesek nyelvjárásai távol az anyaországtól jelentősen differenciálódtak, s felvettek német, francia, fríz és bennszülött elemeket is. A holland és az afrikánsz beszélők kölcsönösen megértik egymás szavát. A mai holland nyelv jórészt az ófrankból származik, amely csak 600 körül különült el a többi alnémet nyelvjárástól. A legkorábbi ránk maradt holland nyelvemlék 1100 körül keletkezett egy flamand szerzetes tollából, az angliai Rochester kolostorában.
Forrás: Wikipédia

Horvát nyelv

A horvát nyelv (horvátul: hrvatski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. A horvát hivatalos nyelv Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, a szerbiai Vajdaságban és Montenegró-ban. Horvát nemzeti kisebbségek beszélik Ausztriában (Burgenlandban), a Vajdaságban, Magyarországon és Romániában. Nagyszámú horvát ajkú kivándorolt él Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is. A burgenlandi horvát nyelvnek (gradišćei nyelv) is kisebbségi nyelvi státusza van, oktatják az ausztriai és nyugat-magyarországi horvát nemzetiségi iskolákban, s a horvát állam is szavatolja ennek nyelvi státuszát.
Forrás: Wikipédia

Indonéz nyelv

Az indonéz nyelv (indonézül Bahasa Indonesia) Indonézia hivatalos nyelve. A nyelv mai formája a maláj nyelv egyik nyelvjárásának standardizációjával jött létre az indonéz függetlenség 1945-ös kikiáltását követően. A két nyelv máig sok hasonlóságot mutat. Az indonéz a maláj-polinéz nyelvek egyike. Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa. Népességének közel 100%-a, mintegy 250 millió fő beszéli az indonézt, így ez a világ egyik legtöbbek által beszélt nyelve. A legtöbb indonéz ezen kívül beszéli otthona helyi nyelvét vagy nyelvjárását is (például a minangkabaut, a szundát, a jávait és még számos nyelvet vagy nyelvjárást), amelyeket sokkal gyakrabban alkalmaznak a napi érintkezés során a helyi közösségben. Ezzel szemben mind a közoktatás, a média és minden egyéb nemzeti szintű kommunikáció indonézül folyik. Anyanyelvként az indonéz nyelvet az országban, 2010-ben mintegy 43 millió fő ember használta. A korábban Indonézia részét képező Kelet-Timorban a nyelvet a két hivatalos munkanyelv egyikeként ismerik el az angol mellett.
Forrás: Wikipédia

Izlandi nyelv

Az izlandi nyelv (íslenska) a germán nyelvek északi ágához tartozó nyugati skandináv nyelv. Izland hivatalos nyelve, de beszélik Dániában, Kanadában és az Egyesült Államokban is, összesen körülbelül háromszázezren. Írásrendszere a latin írás izlandi variánsa. Izland első indoeurópai lakosai a 8-9. században a mai Norvégia területéről útnak indult kalandozó vikingek voltak. A viszonylag szélsőséges éghajlat, valamint a földrajzi távolság elszigetelte a nyelvet, melyet így nem ért külső hatás a 20. századig, és sajátos változáson ment át, azonban nagymértékben megőrizte az óészaki nyelv egykori állapotát. Rokonai a feröeri nyelv és a kihalt grönlandi norvég nyelv, valamint a Shetlandon és Orkneyen beszélt norn nyelv. A legrégibb fennmaradt izlandi nyelvű szövegeket a 12. században írták. Legtöbbjük valamilyen törvényről szól, de vannak közöttük versek, sagák is, melyeket a régi szájhagyomány őrzött meg. A leghíresebbek ezek közül a 13. században íródott izlandi sagák, Snorri Sturluson és az edda-költészet. A sagák nyelve az óizlandi, annak az óészaki nyelvnek az egyik nyugati nyelvjárása, ami a viking korban Skandinávia közös nyelve volt. Az óizlandi ezen felül kelta elemekkel is keveredett, amely a szigeten a vikingekkel párhuzamosan megtelepedett ír és skót telepesek révén jutott a nyelvbe. Az 1380-tól 1918-ig tartó dán uralom kevés befolyással volt az izlandi nyelv fejlődésére, mindennapi nyelv volt, a dánt nem is használták Izlandon, még a hivatalos ügyintézésben sem. Ugyanez volt a helyzet az angollal is az amerikai fennhatóság idején a második világháborúban.
Forrás: Wikipédia

Japán nyelv

A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelveként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon. E közösség legnagyobb része Japánban él, ezen kívül első vagy második nyelvként csak Palauban beszélik. Ausztráliában, az Egyesült Államokban, a Fülöp-szigeteken, Guamban, Peruban, Brazíliában és Tajvanon beszélik nem hivatalos nyelvként. Standardizált változata (hjódzsungo) a tokiói dialektuson alapszik. A japán nyelvben három írásrendszer van: a hiragana és a katakana szótagírások, a kandzsi kínai eredetű szóírás, de ezek mellett időnként használatos még a rómadzsi is, ami a latin betűs írás neve. A japán ragozó nyelv, eredete máig sem tisztázott: közelebbi rokonságot eddig az Okinaván beszélt rjúkjú nyelvvel igazoltak (a két nyelvet és dialektusaikat újabban a japán nyelvek családjának nevezik). A koreai nyelvvel sokan távolabbi rokonságot feltételeznek (nyelvszerkezeti hasonlóságok, csekély számú rokon szó) Korábban gyakran az altaji nyelvcsaládba sorolták, de ez az elmélet nem egyértelműen bizonyítható és ezért nem általánosan elfogadott. Néha az ainu (Japán őslakosai) nyelvrokonság is felmerül, emellett azonban csak igen kevés érv szól.
Forrás: Wikipédia

Katalán nyelv

A katalán nyelv (katalánul català) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben. Andorrában az egyetlen hivatalos nyelv (bár sokan használják a spanyolt és a franciát is), míg Spanyolországban regionálisan – a fenti autonóm közösségekben – második hivatalos nyelv a kasztíliai spanyol mellett. Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, néhányan Andorrában, s megint mások Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik (katalánul valencià); noha politikai okokból a valenciaiak sokszor különálló nyelvnek tekintik, nyelvészetileg nem mutat nagyobb eltéréseket a katalóniai változattól, mint például a Kasztíliában beszélt spanyol az andalúztól. Katalán nyelvű a Bobobók (Bobobobs) című rajzfilmsorozat is, amelyet a 90-es években Magyarországon is sugároztak. A katalán a 9. század során fejlődött ki a vulgáris latin nyelvből, a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán. Az első írásos szövegek a 13-14. századból származnak, ellenben az 1600-as évekre a katalán irodalom visszaszorult, a spanyol, francia vagy olasz nyelvű alkotások javára. A nemzeti katalán irodalom a 19. század során kapott újra erőre. Ma a nyelvet használják a politikai életben, az oktatásban és a médiában is.
Forrás: Wikipédia

Kínai nyelv

A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉 语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ) a sinotibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja. Nem létezik egységes kínai nyelv, hiszen a jelenleg a Kínai Népköztársaság hivatalos állásfoglalása szerint nyelvjárásoknak tekintett nyelvváltozatok olyan jelentős eltéréseket mutatnak, amely alapján külön kínai nyelvekről is beszélhetnénk. A kínai írás mintegy 3000 éves múltra tekint vissza, s ezzel a világ legrégebbi, folyamatosan létező, máig fennmaradt és használt írása. A kínai nyelv tipológiailag a monoszillabikus, izoláló és tonális nyelvek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szavak alapvetően egy szótagból állnak (még akkor is, ha léteznek összetett, látszatra több szótagú szavak is), nem létezik benne ragozás, mindenféle nyelvtani funkciót ellátó képzést partikulákkal alkot, továbbá minden egyes szótag rendelkezik egy tónussal, azaz zenei hangsúllyal. A legelterjedtebb mandarin nyelvben négy tónus van, de a déli nyelvekben a tónusok száma 6-10 is lehet. A kínai legelterjedtebb latin betűs átírása a pinjin. Jelenleg a világon legtöbb ember a kínai nyelvet beszéli anyanyelveként, mintegy 1,5 milliárdan. Hivatalos nyelvnek számít a Kínai Népköztársaságban, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel. A kínaiak nyelvi elvei különböznek a nyugatiakéitól, részben a kínai írásjegyek egységesítő hatása miatt, részben Kína Európától különböző társadalmi és politikai fejlődése miatt. Míg a Római Birodalom eltűnése után Európa nemzetekre oszlott, melyek önazonosságát gyakran nyelvük adja, Kína megőrizte kulturális és politikai egységét, és a birodalomban közös írott szabványt tartott érvényben, noha a beszélt nyelvek különbözősége összehasonlítható az európaiakéval. Ennek eredményeképpen a kínaiak élesen megkülönböztetik az írott nyelvet (ven 文) és a beszélt nyelvet (jü 语). Az írott és beszélt formák egységes megkülönböztetése kevésbé szigorú a kínai nyelv esetén, mint a nyugatiak esetén. Az írásra Kínában egyetlen szabvány van mindmáig.
Forrás: Wikipédia

Koreai nyelv

A koreai nyelv (délen: 한국어, hangugo; északon: 조선말, csoszonmal) Észak- és Dél-Korea hivatalos nyelve, illetve Kína Jenpien Koreai Autonóm Tartománya két hivatalos nyelvének egyike. A koreai nyelvnek nagyjából 78 millió beszélője van. Régen hivatalos írásjelkészlete a handzsa volt, mely a kínai írásjegyekből, azok koreai kiejtésével jött létre. A XV. században Nagy Szedzsong létrehozott egy nemzeti írásrendszert, melyet hangulnak (Észak-Koreában: csoszongul) neveznek, de ezt csak 1945 óta használják teljeskörűen. A koreai nyelv Korea kettéosztottsága révén mára egyértelműen két változatra osztott. Ennek megfelelően beszélhetünk külön észak-koreai és dél-koreai nyelvről. Ezek sztenderdje más nyelvjárási sajátosságokat követnek, s a két ország elszigeteltsége miatt a különbségek felerősödtek a két nyelvváltozat között. Vita tárgyát képezi a koreai nyelv nyelvcsaládokba történő besorolása is. Néhány nyelvész az altaji nyelvek közé sorolja, míg mások szerint szigetnyelv. Többek szerint a japán nyelv távoli rokona. A japánhoz hasonlóan morfológiáját tekintve ez is agglutináló, míg szintaxisát tekintve alany–tárgy–ige szórendet használó nyelv.
Forrás: Wikipédia

Laoszi nyelv

A lao nyelv, vagy másként laoszi nyelv (ພາສາລາວ phászá láo) Laosz hivatalos nyelve, beszélői a laók. Nagyon hasonló az iszan nyelvhez, amit Thaiföld északkeleti részén beszélnek. Írásjegyei hasonlóak a thai ábécéhez, írásrendszere a lao írás. Laoszon kívül beszélik Thaiföldön, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Kínában és Ausztráliában, összesen körülbelül öt millióan. Öt nyelvjárása van. A vientiáni lao a legfőbb nyelvjárás. Főleg a főváros környékén használják, de az ország többi részén is megértik.
Forrás: Wikipédia

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv. Nevét onnan kapta, hogy az ókori Itália Latium nevű tartományának nyelve volt eredetileg. Róma terjeszkedésével az ókorban és a középkorban az egész mediterrán térségben elterjedt, s a Római Birodalom hivatalos nyelve lett, a görög nyelv mellett. Az egyes provinciákban elkülönült beszélt változataiból (vulgáris, azaz népi latin) alakultak ki a mai újlatin nyelvek. Ezeket szigorúan véve egyazon nyelv dialektusainak tekinthetnénk ma is, ha nem volna érzékeny politikai kérdés a nemzeti nyelv önállósága minden egyes újlatint beszélő országban (Románia, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, a franciául beszélő volt gyarmatok, a spanyolul beszélő dél-amerikai és közép-amerikai országok és a portugált beszélő Brazília lakossága). Az újlatin nyelveket ma mintegy 850 millió anyanyelvi beszélő, az emberiség 15%-a használja világszerte. Sok latin alapú szó (elsősorban nemzetközi szó) található más modern nyelvekben is, mint például az angolban – ahol a francia közvetítésével a latinból származó szavak aránya szélsőségesen magas, az Oxford Dictionary szerint a ma használatos angol szókincs fele (például szinte az összes elvont fogalom) – és a magyarban is. Egyes kifejezések annyira beépültek a magyar nyelvbe, hogy latin eredetüket már észre sem vesszük. Közéjük tartozik például a „persze” (vö. latin per sē intellegitur ’magától értetődik’. Svájcnak hivatalos neve többnemzetűsége miatt Confoederatio Helvetica (CH) lett. Mind a mai napig a római katolikus egyház hivatalos nyelve, ezáltal a Vatikán hivatalos államnyelve is. A göröggel együtt az élőlények rendszertani elnevezésére is használják, valamint az anatómiai és orvosi terminológia egy jelentős része is latin. Magyarország irodalmát a „deák” nyelv jelentősen meghatározta. A középkorban levő latinul írt egyházi legendák (pl. Szent István kisebb és nagyobb legendája), kódexek, királyi dekrétumok (pl. Aranybulla), gesták (pl. Gesta Hungarorum), majd a humanista költészet (Janus Pannonius) és Mátyás király corvinái, később protestáns drámák (pl. Lackner Kristóf, Ladiver Illés, Andreas Sartorius), a barokk katolicizmus a deákköltészetig bezárólag a magyarországi kultúra fontos részét alkotja. 1844-ben a latint mint államnyelvet Magyarországon felváltotta a magyar. Elkészült latinul néhány népszerű mű fordítása is (pl. a Micimackó Lénárd Sándor tollából, valamint a Harry Potter sorozat első két kötete), és a nyelv a mai internetes világban is jelen van: létezik ilyen nyelvű változata a Facebooknak, a Google-nak és a Wikipédiának is. Finnországban több mint húsz éve működik latin nyelvű rádióadó.
Forrás: Wikipédia

Lengyel nyelv

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. A lengyel nyelvet mintegy 50 millió ember beszéli, ebből 38 millió Lengyelországban. Az Egyesült Államokban egyes becslések szerint majdnem 10 millióan beszélik – főként Chicagóban, Detroitban és New Yorkban élnek. Chicagóban 1,5 millió, ami Chicagót Varsó után a világ második legnagyobb „lengyel” városává teszi. Számuk jelentős Kanadában (Toronto) és Ausztráliában (Sydney, Melbourne) is. 800 ezer a számuk Franciaországban (Párizs), félmillió Fehéroroszországban (Hrodnai terület), 300 ezer Ukrajnában (Lviv), 250 ezer Litvániában (Vilna) és 100 ezer Oroszországban (Moszkva, Szentpétervár, Kalinyingrádi terület, Karjalai Köztársaság). Lengyel ajkú kisebbség él Magyarországon is (Budapest, Tatabánya, Komárom). A lengyel szláv, közelebbről nyugati szláv, amely a szlovák, cseh, morva és szorb nyelvvel rokon. A legközelebbi rokona a kasub nyelv. Távolabbi rokonai az ukrán, orosz, fehérorosz, valamint a szerb, horvát, szlovén, bosnyák, montenegrói, macedón és a bolgár. A lengyel a 3. leggyakrabban használt szláv nyelv az orosz és az ukrán után. A lengyel nyelvet latin betűkkel írják, kiegészítve 9 speciális karakterrel és néhány betűpárral.
Forrás: Wikipédia

Lett nyelv

A lett nyelv (lettül: latviešu valoda) Lettország hivatalos nyelve. Lettországban 1,4 millióan, az ország területén kívül mintegy 150 ezren beszélik anyanyelvként. A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti csoportjába, azon belül a kelet-balti alcsoportba tartozik; sem a germán, sem a szláv nyelvek közé nem sorolható. Legközelebbi és egyetlen élő rokona a litván nyelv, amelytől azonban a szókincse oly mértékben eltér, hogy nem értik meg egymást a beszélők. A lett ragozó nyelv, több analitikus formával, három nyelvjárással és germán szintaktikus hatásokkal rendelkezik. Ez utóbbi oka a 12. századtól a második világháború végéig tartó erős német hatás (a Német Lovagrend uralma, a századokig fennálló livóniai német városok és azok polgársága, a német területekkel való szoros kapcsolatok). A lett az indoeurópai nyelvek külön ágát alkotó balti nyelvek közül az egyik élő nyelv (a másik a litván). A lettet és a litvánt tartják a legarchaikusabbnak az élő indoeurópai nyelvek közül, vagyis ezek állnak a legközelebb a nyelvcsalád közös őséhez, az indoeurópai alapnyelvhez. Legközelebbi élő rokonaik a szláv és a germán nyelvek.
Forrás: Wikipédia

Litván nyelv

A litván nyelv (litvánul: lietuvių kalba) Litvánia hivatalos nyelve, amelyet 4 millió litván beszél, legközelebbi rokona a lett nyelv. A lett és a litván közti szakadás csak 800 után indult el, de ezután még hosszú ideig mint egy nyelv két nyelvjárása kezelték őket. A nyelv Litvánia hivatalos nyelvévé 1918-ban vált. A szovjet megszállás alatt emellé még az orosz is járult; sőt, mint a Szovjetunió államnyelve, elsőbbséget is élvezett. A litván helyzete az 1991-es újbóli függetlenné válással helyreállt. Maguk a keleti balti nyelvek a nyugati balti nyelvektől i. sz. 400 és 600 között váltak el.
Forrás: Wikipédia

Macedón nyelv

A macedón nyelv (macedónul Македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Macedónul körülbelül 2 millióan beszélnek, főleg Észak-Macedóniában. A macedón és a bolgár nyelv között magas fokú a kölcsönös érthetőség, mindkét nyelv a horváttól a bolgárig terjedő délszláv dialektuskontinuum része. A macedónt számos nyelvi jelenség kapcsolja össze a bolgárral és különíti el a többi szláv nyelvtől. A bolgár és a macedón közötti fő különbség, hogy az utóbbi jobban megőrizte a görög és török jövevényszavakat, illetve az újabb jellegű kifejezéseket inkább a szerbből és nem az (oroszból) egyházi szláv nyelvből vette át, ahogy a bolgár. Az ábécéik is hasonló eltérést mutatnak, a macedón a szerb ábécére épül. A macedón nyelv a balkáni nyelvi unióhoz tartozik, a bolgárral közös sajátosságainak egy része ebből fakad. A macedón nyelvet Görögországban szláv vagy makedóniai szláv nyelvnek is nevezik. A macedón nem azonos az ókorban beszélt és később eltűnt makedón nyelvvel. Bár mindkettő indoeurópai nyelv, a makedón az ókori göröggel állt közelebbi rokonságban, míg a macedón a szláv nyelvek csoportjába tartozik. A legtöbb európai nyelvben hiányzik a macedón és a makedón elnevezése közötti (a magyarban meglévő) különbségtétel, ez néha félreértésre ad okot. Görögország politikai kérdéssé emelte ezt a nemzetközi szervezetek színpadán, megkérdőjelezve még Macedónia elnevezését is. Végül 2019-ben az Észak-Macedónia elnevezéssel sikerült rendezni ezt a vitát.
Forrás: Wikipédia

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a moldvai csángó önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez volna a magyar legközelebbi rokonnyelve. Noha a magyar és nemzetközi nyelvtudomány bizonyított ténynek tekinti a magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredetét, ezt többen vitatják, és álláspontjukat a legkülönfélébb elméletekkel próbálják alátámasztani. A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia (főként Erdély), Szlovákia, Szerbia (a Vajdaság), Ukrajna (Kárpátalja), Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén. A magyar nyelv 1836 óta hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Ezenkívül a magyar az egyik hivatalos nyelv a Vajdaságban, valamint Szlovénia három községében (Dobronak, Őrihodos és Lendva). A kisebbségi nyelvek jogait legutóbb 2011-ben szabályozták. A magyar jelnyelvet 2009 novemberében tették hivatalossá, ami 2010 júliusától érvényes. A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint. Európában a 14. legbeszéltebb nyelv, valamint a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. A magyar írásrendszer a latin ábécé bővített változata.
Forrás: Wikipédia

Máltai nyelv

A máltai nyelv Málta nemzeti nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelve. Szoros rokonságban áll az arab nyelvvel, pontosabban annak észak-afrikai és szicíliai dialektusából jött létre. Történelme során a dél-olasz (szicíliai), sőt a spanyol és az angol nyelvből is sokat átvett. A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin betűkkel írnak. A máltai nyelvet beszélők számát napjainkban 330 000-re becsülik. Nagy számban élnek kivándoroltak Ausztráliában, az USA-ban és Kanadában, akik még ma is beszélik a nyelvet. A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin írással írnak.
Forrás: Wikipédia

Moldáv nyelv

A moldáv vagy moldován nyelv (románul latin ábécével limba moldovenească, cirill ábécével лимба молдовеняскэ) volt a román nyelv hivatalos elnevezése az egykori Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságban, és 2013-ig a mai Moldovai Köztársaságban. Jelenleg is ez az elnevezése az ettől 1991-ben elszakadt ún. Dnyeszter Menti Köztársaságban. Közte és a román között nem található számottevő különbség. A „moldáv nyelv” valójában szociolingvisztikai fogalom. Heinz Kloss német nyelvész, az ausbau-nyelv és az abstand-nyelv fogalmak bevezetője, 1967-ben megemlíti, hogy „a moldáv és a román […] inkább egyazon sztenderd nyelv változatainak tűnnek, mintsem két különálló nyelvnek”. Későbbi szociolingvisztikával foglalkozó nyelvészek közül például a norvég Peter Trudgill is felhozza példaként a moldávot mint a román nyelv egyik ausbau-szerű problémáját, megjegyezve, hogy az előbbinek azért próbálták megalkotni a sztenderdjét, hogy a romántól különböző nyelvet kreáljanak. Ennek az volt a célja, hogy igazolják a területének Romániától való elválasztását és a Szovjetunióhoz való tartozását. Ma a nyelvészek általában, beleértve az oroszokat is, románnak tartják azt a nyelvet, melyet politikai okokból moldávnak neveztek vagy neveznek.
Forrás: Wikipédia

Mongol nyelv

A mongol nyelv (mongolul: монгол хэл,) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja, és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak. Az országon kívül a vele határos területek egy részén, Észak-Kínában, Oroszországban és Kirgizisztánban beszélik, összesen körülbelül 5,7 millió fő. A mongóliaiak többsége a halha dialektust (halha mongol), míg a Kínában élők a csahart, az ojirádot, az Oroszországban élők a bargu-burjátot használják. A tradicionális mongol írást az ujgur ábécéből alakították ki 1208-ban. A mongol ábécét Mongóliában 1931-ig használták, majd átmenetileg bevezették a latin ábécét, végül 1937-ben a cirill ábécét. A tradicionális ábécét a szovjet kormány teljesen megszüntette 1941-ben. 1990. után megpróbálták újra bevezetni, de a tervet elvetették néhány év után. Kínában a mongol hivatalos nyelv a mandarin mellett néhány tartományban, különösképp Belső-Mongóliában. Az autonóm tartományban mindig is ezt az írást használták. Két változatát használják Kínában: a klasszikus írást és a tod bicsig írást. Az utóbbit főleg az ojrátok használják Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
Forrás: Wikipédia

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstand-nyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbau-nyelv. Montenegróban hivatalos nyelv. Beszélik még Szerbiában, Horvátországban és Albániában, összesen körülbelül 200 ezer fő. A montenegróiak egy része szerbül beszélőnek tekinti magát. Írásrendszere cirill és latin írás.
Forrás: Wikipédia

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv. Körülbelül 90-98 millió ember anyanyelve, s további 80 millió ember tanult nyelve, ezért a világ legfőbb nyelvei közé tartozik. Az Európai Unióban a németet beszélik a legtöbben anyanyelvként. A világ második legfontosabb tudományos közvetítője, s a kutatások és fejlesztések harmadik legjelentősebb nyelve. Világszinten minden tizedik könyvet német nyelven adnak ki. A német nyelv ma az egyetlen hivatalos nyelv Ausztriában és Liechtensteinben. Az egyik hivatalos nyelv Németországban, Svájcban, Luxemburgban, Olaszországban, azonkívül Belgium, Dánia és Oroszország egyes területein. A felsorolt országokon kívül néhány más európai országban, valamint az Egyesült Államokban is jelentős számú német anyanyelvű ember él, különösen egybefüggő területeken, Pennsylvaniában és Texasban. Sok németajkú él ezenkívül Kanadában, Brazíliában, Chilében, Argentínában, Mexikóban, Ausztráliában, Dél-Afrikában és a volt német gyarmatokon (Namíbia, Togo, Kamerun stb.). A Kárpát-medence országainak, valamint Csehországnak és Lengyelországnak sok millió német anyanyelvű lakosa volt a második világháború utáni kitelepítésekig. Magyarországon ma is a németek alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. Jelentős német nemzetiség él mindmáig Oroszországban (2002-ben mintegy 600 000 fő) és Kazahsztánban is.
Forrás: Wikipédia

Norvég nyelv

A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik. Zömében Norvégiában beszélik, a világon összesen körülbelül 4,6 millió fő. A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja. A skandináv országok közös történelme miatt a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra. Ma a norvég nyelvnek két hivatalos írott formája létezik, melyek számos esetben erősen különböznek, ezek a bokmål és a nynorsk. A nynorsk (újnorvég) nyelvet az ország lakosságának nagyjából 10%-a (400 000 fő) használja írott nyelvként, legnagyobb rész Nyugat-Norvégiában, azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. A beszélt nyelv városról-városra változik, azonban Oslo környékén a bokmålhoz erősen hasonló dialektusban beszélnek.
Forrás: Wikipédia

Ógörög nyelv

Az ógörög nyelv (ἡ Ἑλληνικὴ γλῶττα, hé helléniké glótta, újgörög kiejtéssel í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték. Ezek egységesüléséből fejlődött ki időszámításunk kezdetén a koiné, majd belső fejlődés és más nyelvek hatására az újgörög nyelv, amelynek fonetikája erősen különbözik az ógörögétől és a koinétól. Legközelebbi ismert rokona a kihalt makedón nyelv volt. Az indoeurópai nyelvcsalád hellenisztikus nyelvei közé tartozik.
Forrás: Wikipédia

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik. Anyanyelvként 63 millió, tanult nyelvként körülbelül 75-115 millióan beszélik. A mai egységes irodalmi nyelv alapja a toszkán nyelvjárás, amely átmenetet képez a keleti és nyugati típusú újlatin nyelvek között. Hivatalos nyelv Olaszországban, az Európai Unióban, Horvátország Isztria megyében, a Máltai lovagrendben, San Marinoban, Svájcban, Szlovéniában, Szomáliában 1963-ig, illetve a Vatikánban. Beszélik ezenkívül Argentínában, Brazíliában, Venezuelában és Líbiában. A Római Birodalom felbomlása után az irodalmi és a beszélt nyelv eltávolodása tovább folytatódott, és miközben írásban változatlanul igyekeztek minél jobban igazodni az aranykori római irodalmi nyelv normáihoz, a beszélt nyelvállapot idővel annyira különbözött már a sokkal konzervatívabb írott változattól, hogy a beszélők már nem értették az utóbbit, le kellett fordítani. Assisi Szent Ferenc Naphimnusza, a Cantico delle Creature (A teremtmények dalocskája) 1225-ből tekinthető a „köznyelvi” olasz első lejegyzésének.
Forrás: Wikipédia

Orosz nyelv

Az orosz nyelv (oroszul: русский язык, latin betűs átírása: russkij jazyk) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv. Az ukrán nyelvvel (régiesen kisorosz nyelv), a fehérorosz nyelvvel, valamint a ruszin nyelvvel együtt a keleti szláv nyelvek közé tartozik. Az orosz nyelv nyelvjárási tagoltsága a nagy területi kiterjedéshez képest viszonylag kicsi, az irodalmi nyelv a Moszkva környéki középorosz nyelvjárásokra épül. Az orosz nyelv széles körben elterjedt a tudományok és kulturális érintkezés terén is. Írásrendszere cirill írás. Oroszország európai részén három jól elkülöníthető nyelvjárási területet különböztetünk meg, ezek Észak-, Közép- és Dél-Oroszország. E területeket további nyelvjárásokra oszthatjuk fel. Általánosságban azonban kijelenthető, hogy a nagy terület ellenére az orosz nyelvjárások nem különböznek markánsan egymástól, mint például Németországban vagy Franciaországban. Kiejtésbeli különbségek az országban sehol sem térnek el annyira, hogy két orosz ne tudná megérteni egymást.
Forrás: Wikipédia

Örmény nyelv

Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA [hajɛrɛn lɛzu] – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek. Közelebbi rokonságban az indoiráni nyelvekkel áll, kezdetben közéjük is sorolták, majd 1875-ben H. Hübschmann bizonyította be a nyelvcsaládon belüli önállóságát. A nyelv kialakulásában jelentős szerepet játszott az i. e. 2. évezred végén a hettita nyelv. Magában a nyelv megnevezésében a hayeren szó a hettita Ḫaiaša ̯ tartományra és a ḫai̯ népre utal. A nyelvet ma megközelítőleg 6,7 millió ember beszéli, ebből 2,8 millió lakik a mai Örményországban. Az örmény nyelv ma már három elkülönülő nyelvre oszlik, mindhárom önálló irodalmi nyelvvel rendelkezik. Az örményországi örmény, az általánosan ismert nyelvi norma. A keleti-örmény nyelv amelyet a hajdani Szovjetunió államaiban, Iránban és az Egyesült Államokban beszélnek. A nyugati-örmény nyelv a diaszpórában élő örménység nyelve, amit európai államokban (így Magyarországon is), arab országokban, Törökországban, Izraelben, Észak- illetve Dél-Amerikában beszélnek. Írása az örmény ábécét használja.
Forrás: Wikipédia

Perzsa nyelv

A perzsa nyelv (más néven: fárszi nyelv; perzsául: فارسی ) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik. Megkülönböztetünk óperzsa, középperzsa (pehlevi) és újperzsa nyelvet. A mai modern perzsa valamely középperzsa nyelvjárásból alakult ki, azonban a középperzsa-óperzsával való viszonya nem teljesen tisztázott. Az újperzsát Iránban (régebbi neve: Perzsia) közel 70 millióan beszélik, a világon összesen körülbelül 110 millió fő. A Kr. u. 7. században bekövetkezett arab hódítás következtében sok arab szó került a nyelvbe. Szintén az újperzsa nyelv területileg elkülönült változatai (nyelvjárásai) a cirill betűkkel írt tádzsik, valamint az Afganisztánban beszélt dari.
Forrás: Wikipédia

Portugál nyelv

A portugál nyelv (portugálul português, língua portuguesa) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, azon belül ibériai csoportjába tartozik. Több mint 210 millió ember anyanyelve, amivel a spanyol után a második legtöbb beszélővel rendelkező újlatin nyelv, a világ nyelvei közül pedig az 5-7. helyen áll. Kevés nyelv van, amit egymástól ennyire távol eső országokban tömegesen beszélnek: A nyelv legnagyobb bázisa a 184 milliós Brazília, ahol Dél-Amerika lakosságának fele él, Afrikában 17 millió, Portugáliában, az anyaországban 11 millió, egyéb országokban pedig 6 millió anyanyelvi beszélővel rendelkezik. A mai sztenderd portugál nyelvváltozat – a Spanyolországban beszélt, konzervatívabb galíciaival együtt – a középkori gallegoportugál (óportugál) nyelvből fejlődött ki, amelynek őse a Római Birodalom Hispania tartományának északnyugati csücskén (ma Galicia) beszélt vulgáris latin dialektusok összessége. A nyelv a 15–16. században terjedt el világszerte, amikor Portugália megteremtette az első és leghosszabb életű modern gyarmati és kereskedelmi birodalmat (1415–1975), amely Dél-Amerikától (Brazília) egészen Kínáig (Makaó) terjedt. Ennek következtében a portugál mára sok független ország hivatalos nyelve, és sokak által beszélt és tanult idegen nyelv. Létezik számos portugál kreol nyelv is szerte a világban: fontos kisebb nyelv van például Andorrában, Luxemburgban, Namíbiában és Paraguayban. A portugál anyanyelvűeket szokás luzofónnak is nevezni (az elnevezés a római kori tartományi névből, a Lusitaniából ered).
Forrás: Wikipédia

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvekhez tartozik. A beszélői számát tekintve (kb. 24 millió román anyanyelvű és 4 millió nem román anyanyelvű) a román az ötödik nyelv az újlatin nyelvek között, a spanyol, a portugál, a francia és az olasz után. A román hivatalos nyelv Romániában, a Moldova Köztársaságban, Transznisztriában, az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaságban, ahol hivatalosan moldáv nyelvnek nevezik, valamint a szerbiai Vajdaságban. Az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is a román, valamint az újlatin nyelveket beszélő országok szervezetének, a Latin Uniónak is. Nagyobb számú román ajkúak élnek nemzetiségiekként Ukrajnában, Oroszországban, Szerbiában, Magyarországon és Bulgáriában.
Forrás: Wikipédia

Spanyol nyelv

A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul lengua española vagy castellana, illetve idioma español vagy castellano) a nyugati újlatin nyelvek egyike. A legtöbb anyanyelvi beszélővel rendelkező újlatin nyelv, az összes nyelv közül pedig – különböző becslések alapján – az első öt között szerepel a világon. Összesen körülbelül 400 millióan beszélik. Jelenleg 21 ország államnyelve, valamint az ENSZ és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. A spanyol nyelvű irodalom szintén része a nyugati műveltségnek, s ezért, továbbá az amerikai földrész gazdasági jelentősége miatt sokan tanulják ezt a nyelvet. Történetileg a spanyol nyelv a Római Birodalom Hispania tartományának északi középső területén beszélt latin nyelvjárások folytatása. A gyarmatosítások korában Amerikában is elterjedt, sőt, Afrikában és Ázsiában is fellelhetőek anyanyelvi beszélők. A nyelv és a nép neve (español, spanyol) a középkori latin Hispaniolus (’hispániai’) szóból származik. A spanyol kevésbé távolodott el a latintól, mint a francia, a különbség inkább az olaszéhoz hasonló; ugyanakkor mássalhangzórendszerében az ismertebb újlatin nyelvekhez képest kialakított néhány újító vonást. A spanyol – a nyelvterület óriási kiterjedése és a nagy távolságok ellenére – a szakemberek véleménye szerint egységes és viszonylag homogén nyelv. A sztenderd nyelvváltozat Spanyolországban az ó-kasztíliai, Latin-Amerikában a közép-mexikói nyelvjárásra épül.
Forrás: Wikipédia

Svéd nyelv

A svéd nyelv (svédül svenska) az indoeurópai nyelvek germán családjába tartozó észak-germán, avagy skandináv nyelv. Legközelebbi rokona a dán, mellyel együtt az északgermán nyelvek keleti csoportját alkotják, míg a nyugati ághoz a norvég, a feröer és az izlandi nyelvek tartoznak. Ezek között a nyelvek között a rokonság oly közeli, hogy a svédek, norvégok és dánok saját anyanyelvüket használva többé-kevésbé megértik egymást. A földrajzilag távolabb fekvő területeken beszélt skandináv nyelvek, az izlandi és feröer azonban más helyzetben vannak. Utóbbiak saját, elszigetelt fejlődési utat jártak be, és a kontinensen élő skandináv beszélők már nem értik meg ezeket a nyelveket. A svéd nyelv anyanyelvi beszélőinek száma kb. 9 millió. Svédországban és Finnországban hivatalos nyelv.
Forrás: Wikipédia

Szerb nyelv

A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. A szerb hivatalos nyelv Szerbiában, Koszovóban, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában. Szerb nemzeti kisebbségek beszélik Montenegróban, Horvátországban, Szlovéniában, ÉszakMacedóniában, Romániában és Magyarországon. Nagyszámú szerb ajkú kivándorolt él Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is. Összesen körülbelül 8-9 millió fő beszéli.
Forrás: Wikipédia

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (szlovákul: slovenčina, a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik. Történelmi elődei az ősszláv, majd az ószláv nyelvek, amelyekből az összes többi szláv nyelv is kifejlődött. Legközelebbi rokonai a cseh és a lengyel nyelv. Három nyelvjárása van: nyugati, középső és keleti. Szlovákián kívül Csehországban (400 000) és Magyarországon (80 000) található számottevő szlovák népesség, törvényileg elismert népcsoportnak számít a bécsi szlovák kolónia, és élnek szlovákok Romániában is, Nagylak főhellyel, valamint nem jelentős számban Kárpátalján, ezen kívül Észak-Amerikában (300 000). Összesen több mint 6 millió beszélője van a nyelvnek. 2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. A szlovákokat a magyarok egykor a Magyarországon élő valamennyi szlávra (például a horvátokra is) használt „tót” szóval jelölték.
Forrás: Wikipédia

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai a szláv nyelvek, közülük is a szerbhorvát nyelv; de ezektől lényegesen jobban különbözik, mint ahogy azok egymástól. Körülbelül két millióan beszélik, túlnyomórészük az anyaországban, valamint Ausztriában (Karintiában), Olaszországban (Friuli határ menti területein és Trieszt környékén), valamint Magyarországon Szentgotthárd környékén. Két változata van, amelyek egyesek szerint bírnak nyelvi normával, az egyik a vend nyelv, amit Magyarországon is beszélnek, a másik a réziai nyelv, amelyet az olaszországi szlovén kisebbség egy része használ. A nyelv Szlovéniában hivatalos nyelv, ezen kívül az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is.
Forrás: Wikipédia

Thai nyelv

A thai nyelv régi nevén sziámi nyelv (thaiul ภาษาไทย, átírás: phasa thai; IPA: [pʰaːsaːtʰaj]) Thaiföld nemzeti és hivatalos nyelve, valamint a thai nép anyanyelve. A nyelv a thai nyelvek közé, a kam-thai nyelvcsalád egyik ágába tartozik. Írása a thai írás. A thai tonális és analitikus nyelv. A tonalitás, a bonyolult írás és a különleges hangtan nehézzé teszi megtanulását azok számára, akik nem ismerik egyetlen rokonát sem. Jelenleg 60-65 millió fő beszéli világszerte.
Forrás: Wikipédia

Török nyelv

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik. A magyar szakirodalomban – durva egyszerűsítéssel – nevezik még oszmán-töröknek is, amely valójában a hajdani Oszmán Birodalom lakosságának zömét kitevő török nép mesterségesen kidolgozott írott nyelvének megjelölésére szolgált (klasszikus oszmán-török nyelv), megkülönböztetésül a török nyelvek többi tagjától. Bár a többi köztörök nyelv (főleg az azeri és a türkmén, melyeket a volt Szovjetunió utódállamaiban beszélnek), közel áll a törökhöz, fontos különbségek vannak köztük a nyelvtan, a szókincs és a hangtan tekintetében. A világon élő török nyelvű emberek számát 61 millióra teszik, ebből 51,8 millió él Törökországban. A török nyelvet beszélik Bulgária, Irak, Görögország, Ciprus, Macedónia és Románia egyes részein is. Németországban 1,5 millióra, az Európai Unióban 2-3 millióra becsülik számukat. Egyes források ennél még néhány millióval többre is becsülik a törökök számát.
Forrás: Wikipédia

Ukrán nyelv

Az ukrán nyelv (українськ ́ а мо́ва, ukrajinszka mova, [ukraˈjinsʲka ˈmɔva]) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják. Ukrajna hivatalos nyelve. A világon közel 41 millió ember beszéli. Szókincse mutat némi hasonlóságot a környező szláv népek nyelveivel, főként a belarusz, lengyel, orosz és szlovák nyelvekkel. Az ukrán a történelmi Kijevi Rusz állam keleti ószláv nyelvéből származik, és máig fennmaradt annak ellenére, hogy a cári Oroszországban kétszer is betiltották, és a 19. század végén, 20. század elején üldözték beszélőit. Főként elterjedtségének, népdalainak, kobzarjainak, valamint nagy költőinek (Tarasz Sevcsenko, Leszja Ukrajinka) köszönhetően maradt fenn.
Forrás: Wikipédia

Urdu nyelv

Az urdu (ردو ُ ا ,urdū) vagy lashkari (لشکری) nyelv Pakisztánban és Indiában hivatalos. A nyelv tulajdonképpen megegyezik a hindi nyelvvel, csak szókincsében és írásában tér el attól. Az urdu és hindi nyelvet összefoglaló néven hindusztáninak is mondják. Az urdu szókincsben több az arab és a perzsa eredetű szó, mint a hindiben, a szakkifejezéseket általában a muzulmán (perzsa, kurd, arab) nómenklatúrából veszik, eltérően a hinditől, ahol a szanszkritból. Az urdu nyelvet kb. 100 millió ember beszéli, 65 millió anyanyelvként. A nyelvtana gyakorlatilag megegyezik a hindi nyelvtanával. Az urdut a hinditől eltérően arab nasztalík (نستعلیق nastaʿlīq) betűkkel írják.
Forrás: Wikipédia

Vietnámi nyelv

A vietnámi nyelv (tiếng Việt) Vietnám hivatalos nyelve, a kb. hárommillió külföldön élő és az ország lakosságának 86%-át kitevő vietnámiak anyanyelve. Az ausztroázsiai nyelvcsaládba sorolják. Szókészletének számottevő része (kb. harmada, formális szövegekben akár 60%-a) a kínai nyelvből származik. Eredetileg a leírására is kínai karaktereket használtak, a 20. század eleje óta azonban a vietnámi hangkészlethez és tónusokhoz igazított mellékjelekkel kiegészített latin betűkkel jegyzik. Összesen körülbelül 80 millióan beszélik.
Forrás: Wikipédia