Gyakran hangzik el a fenti kérdés, amivel általában nem annyira a darabszámra szeretnének választ kapni, hanem a nyelvi sokszínűséget, az egyes idegen nyelvek megoszlását firtatják.
Statisztika a nyelvi sokszínűségről
Nos, egy év elmúlta kiváló alkalom arra is, hogy statisztikát készítsünk a nyelvi sokszínűségről, hogy itt, Európa szívében milyen nyelvekre és nyelvekről készülnek a fordítások leginkább.
A világon mindösszesen beszélt kb. 7 000 nyelvhez képest természetesen elenyésző a száma azoknak a kombinációknak, amelyben tényleges fordítási igény merül fel. Esetünkben, mint ahogyan az egy közép-európai fordítóirodától valahol várható, a legtöbb ügyfél magyarról angolra, illetve angolról magyarra rendel fordítást, akik – a szakterület vagy a célcsoport függvényében – előnyben részesíthetik a brit vagy az amerikai angolt. Szorosan ezt követik, sőt, olykor még meg is előzik a német-magyar/magyar-német megrendelések, ahol ugyancsak előfordulhat, hogy kifejezetten osztrák nyelvjárásban szeretnék viszontlátni a lefordított a szöveget.Ezután következik a gyakoriság sorrendjében a francia, az olasz, a spanyol, a portugál és a holland, majd szorosan a nyomukban néhány szláv nyelv, mint a szlovák, a cseh, a lengyel, az ukrán és az orosz.
További európai viszonylatok a fordítás terén
Kelet-Európában időzve érkezik még a sorba a román, a szerb, a horvát, a szlovén és a bosnyák nyelv.
Európa kissé távolabbi részeire evezve, immár a ritkábbak közt említhetők a skandináv nyelvek: a dán, a svéd és a norvég (Bokmål), illetve a finn, bár ez utóbbi szigorú értelemben véve nem sorolható a skandináv nyelvek közé.
A skandináv nyelvekkel megközelítőleg azonos rendszerességgel találjuk a kínait, a görögöt és a törököt, majd az arab, a koreai, a japán, a mongol és a hindi zárják a fordítási igényekben felbukkanó nyelvek sorát.