Egy igazi fordítóiroda műhelytitkai

Egy igazi fordítóiroda műhelytitkai

54 nyelven vállalunk fordítást, de azért alapvetően a nagy európai nyelvek vezetik a ranglistát.

Természetesen az angol és a német van az első két helyen, néha megcserélik egymást, de alapvetően az angol vezet, talán az olaszt sorolhatom a következő helyre, és akkor spanyol, francia vállvetve, nagyjából ez a ranglista. Amivel kiegészül, és ezek ott lihegnek a francia, olasz, spanyol trió nyomában, a szláv nyelvek. Szlovák, cseh, román, ez a következő trió. Ide soroljuk még az oroszt meg az ukránt. Minden, ami ezen kívül esik, az már marginális szinte.

 

Nem mindegy, hogy európai portugál vagy brazil portugál!

De például olyanokat is tudni kell, hogy nem mindegy, hogy európai portugál vagy brazil portugál. Ugyanis ez két különböző nyelv. Két külön nyelv, amit külön kell kezelni. A tengerentúli „spanyoloknál”, latinóknál az irodalmi spanyol a spanyolországi spanyol, így ez rendben van. Persze eltérések vannak, ez egyértelmű, a távolság, a kultúra, történelem mind befolyásolják a nyelv alakulását. Ha portugált kérnek, vissza is kérdezünk, hogy brazil portugál vagy európai portugál. 

54 nyelven vállalunk fordítást, de azért alapvetően a nagy európai nyelvek vezetik a ranglistát.

 

A kiindulópont mindig az, hogy az adott ország által elismert irodalmi nyelven készítjük el a fordítást. Ez időnként lehet nehéz, például Észak- és Dél-Koreában nagy katyvasz alakult ki az ország megosztottsága miatt a nyelvekben is, hogy  ők maguk sem látják már át. Alapvetően van az észak-koreai meg van a dél-koreai nyelv. Az írásmódok és a szóhasználat is különbözik. Különböző reformok, helyesírási és nyelvhasználati reformok égisze alatt megpróbálták ezeket közelebb hozni, egységesíteni.

A probléma az volt, hogy az egységesítési folyamatok félúton elakadtak, nem vitték következetesen végig őket, egyfelől a feladat komplexitása, másfelől a politika miatt. Félig összetákolt nyelvharmonizálási reformok születtek, így aztán még nagyobb lett a katyvasz, hogy ki mit, hogyan használ, milyen írásmóddal.

Érdekes egyébként a mi helyzetünk is, mert mi úgy tekintünk magunkra, a nyelvünkre, hogy nekünk a magyar a világ közepe és a magyar a kiinduló nyelv, magyarról és magyarra fordítunk. Alapvetően ez a fordítási megbízások  legnagyobb része.  De ha belegondolunk, ez az egész azért van, mert a mi nyelvünk, bármilyen szép is, egy zárvány nyelv, gyakorlatilag az urduval vetekszik.

Szoktak különféle ranglistákat összeállítani, hogy melyik a legnehezebb, melyik a legkönnyebb nyelv, és mindig kiderül, hogy a magyar egy nagyon nehéz, flektáló, ragozó nyelv, ide-oda tapaszt 52 toldalékot, mikor mit, hogyan akarunk kifejezni. Ezért is egyértelmű, hogy itt mindig fordítanunk kell, ha a külvilággal kapcsolatot akarunk létesíteni, vagy velünk akarnak kapcsolatot létesíteni, mert máshogy nem megy. Kis túlzással emberek által beszélt nyelvre kell lefordítani, mert a magyar nem az a nyelv.

 

Időnként előfordul olyan is, hogy három nyelven keresztül alakul ki a végső szöveg.

Például angolból magyarra és magyarból ukránra fordítunk. Persze ezt általában a határidő kényszeríti ki. Ha mondjuk egy ritka nyelvkombináció van, tehát magyarról kellene koreaira, de közben a „koreai” kolléga, aki magyar-koreai kombinációban képes fordítani, lássuk be, ilyen azért nem sok van, csak két hét múlva kerül elő valahonnan és akkor tudná elkészíteni, nekünk viszont már holnaputánra kell a szöveg,  akkor érvénybe lép, amire az előbb utaltam, hogy mihelyst a magyar szöveg, amit koreaira kell fordítani, megszületik angolul, tehát lefordítjuk először angolra, máris ki tudunk lépni a nemzetközi piacra, mert ha az angol a forrásnyelv vagy a célnyelv, vagyis az angol benne van a folyamatban, a nemzetközi piacon tudunk kollégákat mozgósítani a fordítási feladatra, és máris megoldódott a probléma.

Természetesen az az optimális, ha egyből a célnyelvre tudunk fordítani. Nem véletlenül születtek azok a játékok, amikor oda-vissza fordítanak egy adott szöveget a végtelenségig, és a végére a gyufából háromlábú íróasztal lesz. Ezért mindig arra kell törekedni, hogy közvetlenül a célnyelvre fordítsunk, sőt az a legjobb, ha valakinek a célnyelv az anyanyelve.

Időnként előfordul olyan is, hogy három nyelven keresztül alakul ki a végső szöveg.

 

Előfordulhat az is, hogy bizonyos kifejezések, szavak nem léteznek a másik nyelvben.

Erre többféle megoldás létezik. Körülírással sok mindent meg lehet oldani. Ugyanakkor szakmai, jogi szövegeknél az egyes országok eltérő jogrendje miatt a forrás- vagy célnyelvben egyszerűen nem léteznek bizonyos intézmények, szavak, kifejezések, terminológia, ilyenkor ezeket vagy ki kell találnunk, vagy helyettesítenünk valamivel, vagy el kell magyaráznunk egy szép kapcsos zárójelben. Ez az adott fordítónak a szakmai kkihívása és felelőssége, hogy megtalálja azt a megoldást, amivel át tudja vinni a gondolatot. Ez azt jelenti, hogy egy fordítónak, főleg ha szakszövegeket fordít, vagy tudnia, ismernie kell, vagy át kell gondolnia, hogy az adott jogi környezetben, az adott országban léteznek-e a szövegben lévő helyzetek, szituációk, intézmények, jogszabályok, vagy legalább valami hozzájuk hasonló…

 

Ezért nem tudják a gépek átvenni a fordítást. Lehet a Google Translate akármilyen fejlett,

csakhogy egy csomó olyan nyelven kívüli,  közvetlenül nem a nyelvhez kapcsolódó háttérinformációra lehet szükség egy szöveg mondandójának a visszaadásához, amit egy gép jelen pillanatban nem tud összerakni. Ezért kellenek azok a szakmai kompetenciák, amelyekkel a kollégák rendelkeznek, mondjuk egy jogi vagy műszaki anyag esetében, bár a műszaki elég pontos, a „leffentyű” mindenütt „leffentyű”. A problémát az eltérő jogrendek jelentik. Hogy azt honnan tudja egy fordító? Hát onnan, hogy az adott szakterületen végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik. Ezáltal tudja, hogy az angol jogrend vagy az angol gazdasági gyakorlat más. Számára egyértelmű, hogy nem szó szerint fordít, hanem az adott nyelven olvasónak megfelelő közegbe helyezi, hogy értse. Ez a legfontosabb, hogy akinek a kezébe kerül a szöveg, az értse.

A szépirodalomnál végképp nem szavakat adunk vissza, hanem hangulatot, gondolatot fejezünk ki. Nagyobb a szabadság, ugyanakkor a nagyobb szabadság egyúttal korlátot is jelent, mert a forrás- szövegtől, amiben a szerző valamit ki akar fejezni, valamit meg akar jeleníteni, nem térhetsz el mégsem annyira, hogy ne ugyanazt az atmoszférát vagy légkört, mondandót add vissza. Hogy pontosan ugyanaz képződjön az olvasó fejében, mint a szerző fejében. Jogi szövegeknél, például a szerződéseknél tipikusak a nyolcsoros mondatok, bennük az igen, nem, de, ha, feltételezve, a tipikus nyakatekert bikkfanyelvezet, a hivatalok nyelvezete,  ember nem érti, ez nagyjából ugyanolyan mindenhol.

 

Most fordítottunk egy anyagot az Európai Unió 23 nyelvére, abban szerepeltek az egészen kicsi nyelvek, mint a lett, litván, észt mellett a máltai és az ír nyelv.

Azt gondolná az ember, hogy ezek nem önállóak, de igenis, ezek önállóak és az Unió hivatalos nyelvei.  Szerencsére a forrásszöveg az angol volt, és így nem volt probléma, egyébként itt szükséges a kétlépcsős fordítás, le kell fordítani angolra, mert Magyarországon nincs, aki máltaiul fordít. Az, hogy valaki tud beszélni, például 50 évet élt az országban, nem jelent semmit, attól még nem feltétlenül tud fordítani.

A fordítás egy készség. Valakinek vagy van vagy meg tudja tanulni, elsajátítható, sok gyakorlással, természetesen, de írni is kell tudni, a fordítónak képesnek kell lennie magát világosan, érthetően, helyesen kifejezni. Sok embernek a saját anyanyelvén is nehézséget jelent, hogy magát mások számára érthetően kifejezze. És akkor ehhez jön még a szakmai rész, a mögöttes tartalom – hát, bizony, elég összetett tevékenység a fordítás.

A közvetlen kapcsolat fontossága

A közvetlen kapcsolat fontossága

Automatizmusok, folyamatoptimalizálás, költséghatékonyság. Az új kor üzleti vezérelvei, amelyek a technika vívmányaival párosulva lehetővé teszik az emberi tényező kizárását. Az élő munka drága, az emberi szó még drágább. De valóban így van ez? Hosszú távon valóban kifizetődő a közvetlen kapcsolat kizárása?

Mindenki a kapcsolatokról beszél és mindenki ezek fontosságát hangsúlyozza, legyen szó az üzleti vagy a magánélet bármely területéről. Ezzel szöges ellentétben áll viszont az a tendencia, amely egyre inkább megfigyelhető és sokkal inkább a teljes elidegenedés és elszigetelődés irányába halad. Tovább erősíti ezt az irányt a mostani koronavírussal terhelt időszak, amikor az egyébként elkerülhetetlen közvetlen kapcsolatokat is igyekszik mindenki kizárni és minimális szintre csökkenteni.

Ugyanakkor bárhova megyünk és bárhol, bármit szeretnénk elintézni, vagy éppen szolgáltatást igénybe venni, a személyes kiszolgálásra, a közvetlen kapcsolatra tartunk igényt. Mindig az embert keressük a gép mögött, akivel beszélni lehet, akinek el lehet magyarázni ügyes-bajos dolgainkat, aki segít, ha elakadunk bárhol egy folyamatban.

 

Az emberi szót, az odafigyelést nem lehet automatizálni, és ezért megfizethetetlen, ha valakinek a figyelmünket szenteljük.

 

Ezért értékelődnek fel azok a szolgáltatások és szolgáltatók, ahol, és akik veszik a fáradtságot és személyes kiszolgálást, szolgáltatást biztosítanak az ügyfeleknek. Kivételesnek érezzük magunkat, ha személyes tanácsadót biztosít valamelyik cég, ami hosszú távú kötődést és kapcsolatot eredményez. És végső soron ez az, amire mindenki törekszik, hiszen erre lehet stabil szolgáltatást és a stabil üzletet alapítani.

 

Fokozottan érvényes mindez a fordítási megbízásokra, mivel a fordításra leadott szövegek esetében szinte kivétel nélkül a legbizalmasabb (céges vagy magánjellegű) dokumentumok átadása valósul meg.

 

Ebben az esetben még inkább fontos, hogy legyen valaki, aki a kezünket fogja, aki nem csupán az ügyintézésben segít, de a tapasztalatok alapján gyakorlati tanáccsal is szolgálhat. Biztosnak kell lennünk abban, hogy van ott valaki, aki hús-vér, aki egyből felveszi a telefont, ha kérdésünk van, és azonnal válaszol az üzeneteinkre, ha elakadnánk valahol.

Ne érje be senki kevesebbel, legyen ez elvárás is. Mindenki megérdemli az emberi hangot, az odafigyelést és a személyes kiszolgálást. A legstabilabb alapok pedig mindig a közvetlen emberi kapcsolatokon nyugszanak.

Fordítás 4 lépésben – az ajánlatkéréstől az anyag leadásáig

Fordítás 4 lépésben – az ajánlatkéréstől az anyag leadásáig

Került már olyan helyzetbe, hogy idegen nyelvű fordításra volt szüksége, de teljesen tanácstalan volt, merre induljon el? Riasztotta már el a megrendeléstől valamilyen folyamat bonyolultsága? Ismerős az érzés, amikor a végeérhetetlen ügyintézésnek már a gondolatától is görcsbe rándul az ember gyomra?

 

A mindennapok során gyakran kerülhet olyan helyzetbe, amikor a bonyolult ügyintézés már önmagában riasztóan hat, majd ez rányomja a bélyegét az egész folyamatra. Ennek azonban nem kell feltétlenül így lennie.

A fordítások esetében – az azok bonyolultságát feltételező közhiedelemmel ellentétben – lehetőség van arra, hogy a végletekig leegyszerűsített eljárás keretében akár az otthoni kényelmes fotelből végig lehessen vinni a teljes munkafolyamatot az ajánlatkéréstől egészen a kifizetésig.

Jobban hangzik? Hát, biztosan vonzóbb, mint a sorszámkiadó automata/ügyintéző előtt toporogni, fel-alá járkálni, miközben arra várunk, hogy a kijelzőn megjelenjen végre a lottó ötössel felérő számunk.

 

Nézzük, melyek a legfontosabb állomások, ha valakit jobban vonz az otthoni fotel és a kényelmes környezet az ügyintézéshez:

  1. Más megrendelésekhez hasonlóan itt is az Ajánlatkérés az első állomás.

Ennek legegyszerűbb módja, ha e-mailben elküldjük igényeinket. Ezt még inkább segíti a cég honlapján lévő űrlap kitöltése, amely már célirányosan viszi végig az érdeklődőt a legfontosabb pontokon. Kizárt, hogy kimaradjon valami, vagy elfelejtsünk valamit megemlíteni, hiszen a sablon minden alapvető információra rákérdez.

  1. Az ajánlat kézhezvétele általában pár perc, de a fél órát akkor sem lépi túl, ha rendkívül összetett feladatról van szó. Ennek elfogadása és a Megrendelés szintén csupán egy kattintás, a beépített automatizmusok révén pedig minden további részletről tájékoztatást kapnak a folyamatban érintett felek.
  2. A megrendelést követően csupán az ajánlatban szereplő határidőt kell kivárni, hogy megérkezzen az elkészült munka, a kívánt nyelvre lefordított szöveg. Legyen szó hiteles vagy egyszerű szövegként megküldött fordításról, az elektronikus változat minden esetben elérhető. Emellett hiteles fordítások esetében lehetőség van a kinyomtatott és összefűzött példány kipostázására a világ bármely pontjára, de a sportosabbak akár személyesen is átvehetik a dokumentumot igény esetén.
  3. Nem maradt más hátra, mint a Fizetés, ami szintén nem egy időrabló feladat manapság, hiszen a bankok utalási rendszerében azonnal megtörténik a jóváírás a kedvezményezett számláján. A bankkártyás fizetés természetesen további vonzó és kényelmes opció lehet a vásárlási pontgyűjtés szerelmeseinek.

Ugye, hogy nem is olyan bonyolult? Tegyen egy próbát, megéri!

Az írás szépsége

Az írás szépsége

A hébe-hóba szükséges aláírásokon kívül ki ír ma még kézzel? Feltételezhetően kevesen. Ez a cikk is számítógépen íródik. Pedig, ha valamit nem gyakorlunk, akkor az nemcsak, hogy nem fejlődik, hanem egyenesen romlik, feledésbe merül. Különösen igaz ez az írásra/olvasásra és a nyelvek gyakorlására, beleértve mindenki saját anyanyelvét is.

A kínai írásjegyek esetében egyenesen művészi szintre emelkedett azok megformálása. A kalligráfia (görög καλλος kallos „szépség” + γραφος grafosz „írás” szavakból) a díszes, szép (folyó) kézírást, annak művészi fokú gyakorlása (forrás: Wikipédia). Nos, ez az, amivel ma már csak a legritkább esetben találkozunk.

Mindenki számítógépen dolgozik, így az írások is számítógépen születnek, legyen szó akár szépirodalmi vagy tudományos művekről, akár hivatalos dokumentumokról, szerződésekről. Tonnaszám gyártjuk a „papírokat”, anélkül, hogy a minimális, az érthetőséget befolyásoló szinten túlmenően kicsit is törődnénk ezeknek az írásoknak a külső megjelenésével, formavilágával, az íráskép szépségével. Kinek van ideje és türelme órákig szerkesztgetni?

Pedig ez az első hallásra (olvasásra) sokadrendűnek tűnő dolog ugyanúgy befolyásolja véleményünket, így végső soron döntésünket is bizonyos kérdésekben. Valószínűleg mindenki találkozott már szépen, precízen megszerkesztett dokumentumokkal, amelyek a szemnek is kedvesek voltak, és nem csupán az olvasást és értelmezést könnyítették meg ezáltal, de esztétikailag is kielégítették igényeinket. Sajnos valószínűleg már az ellenkezőjét is sikerült megtapasztalni, amikor az írásmű megalkotója szemmel láthatóan küzdött a technikával vagy vajmi keveset törődött a szépséggel.

Bár sokszor nincs idő, sokszor hiányzik a türelem és talán még több alkalommal a hozzáértés is, de a számítógépen született szövegeknek is igenis van külső megjelenésük és szépségük, hát törekedjünk arra, hogy sikerüljön a maximumot kihozni ebből. Ne érjük be az elnagyolt hányavetiséggel, válasszuk meg az írásképet, használjuk a technikai adta lehetőségeket és gondozzuk az írásművet, elménk és kezünk alkotását.

Valamit rosszul elkészíteni nagyjából ugyanannyi idő és energia, mintha ugyanezt a munkát jól végeznénk, a végeredményt tekintve viszont egy szépen összeállított, esztétikusan megszerkesztett írásművel nem csupán önmagunk lehetünk elégedettek, de feltehetőleg sokkal szélesebb körnek okozunk (esztétikai) örömet.

Keresse fel fordítóirodánkat, hogy segíthessünk!

#forditomuvek

Miért fontos a honosítás?

Miért fontos a honosítás?

Kivándorol, vagy épp ellenkezőleg, megunta a külhoni tartózkodást és visszaköltözik Magyarországra? Hosszabb külföldi tartózkodást mérlegel, vagy rég távolba szakadt családtagok települnének vissza kis hazánkba? Legyen szó bármelyik esetről is, számos irat honosítására lehet szükség a gördülékeny ügyintézés érdekében.

 

Számtalan élethelyzet elképzelhető, amikor valaki személyes vagy szakmai okból külföldre vagy éppen külföldről Magyarországra költözik. Bárhogy is hozza a sors, a hivatali ügyintézés, illetve a hivatalos papírok fordítása megkerülhetetlen. Mindenképp szükség lesz bizonyos iratok bemutatására. vagy benyújtására egyes hivatalokban, amelyek elengedhetetlenek az adott országba való beilleszkedéshez, az ottani boldoguláshoz.

Ezek közül talán a legfontosabbak az anyakönyvi kivonatok, amelyekkel létezésünket vagy éppen családi állapotunkat igazolhatjuk. Az alapvető dokumentumok sorába illeszkedik még az erkölcsi bizonyítvány, ami szinte már kötelezőnek számít, ha valaki lakó-/munkahelyet vált.

Ugyancsak kiemelten fontos a gépjárművek azonosító dokumentumainak, forgalmi engedélyének, illetve ehhez kapcsolódóan magának a vezetői engedélyeknek a bemutatása, hogy ezeket az adott ország hatóságai maradéktalanul elismerjék. Gépjárművek külföldről történő behozatala esetén kötelező a jármű azonosító iratainak és a kapcsolódó adásvételi szerződés bemutatása.

Munkagépek, különleges járművek kezelésére jogosító dokumentumok honosítása ugyancsak elengedhetetlen, hiszen ezekre pontosan az adott országban történő munkavégzés céljából van szükség.

A beilleszkedés és megélhetés szempontjából nem kevésbé elhanyagolható szempont a különféle támogatások és hozzájárulások igénylésére jogosító dokumentumok igénylése és megfelelő formában történő benyújtása. Ebbe a körbe tartoznak a válási határozatok, orvosi igazolások, leletek, valamint a munkahelyi, iskolai és különféle hatósági igazolások, hogy csak a legfontosabb csoportokat említsük.

Külföldi továbbtanulás vagy ösztöndíjas tanulmányok esetén, illetve külföldi tanulmányokat igazoló iratok Magyarországon történő elismertetése érdekében feltétlenül szükség lesz a végzettséget igazoló bizonyítványok és iskolai eredményeket igazoló okmányok bemutatására.

Bár nem mindig tűnik egyszerűnek az eligazodás a hivatali útvesztőben, némi előkészítő munkával és odafigyeléssel jelentősen megkönnyíthetjük életünket, hiszen előbb vagy utóbb, valamelyik hivatalban vagy intézményben mindenképp szükség lesz ezekre a papírokra. Előrelátásunkért pedig nyugalmat és megfizethetetlen időt kapunk cserébe.

Keressen minket, hogy segíthessünk!

#forditomuvek #honositas

 

 

 

Pizzasütő kemence / DIY – Pizza Oven

Pizzasütő kemence / DIY – Pizza Oven

angol fordítás

2018-ban, nagyjából 3-6 hónapnyi tervezgetés és a klasszikus, Pompei pizza sütő kemence készítéséről az interneten fellelhető valamennyi információ áttanulmányozását követően végül megszületett a döntés, hogy én is elkészítem a saját pizza sütő kemencémet.

Az alábbi leírásban ennek dokumentálására teszek kísérletet, bemutatva az építésnek mindazokat a lépéseit és folyamatát, ami segíthet másoknak is a saját kemence építésében.

Sajnálatos módon az építési folyamatnak nem sikerült minden egyes fázisát megörökíteni, ahogyan azt az elején terveztem, viszont a családtagok vagy a jómagam által készített képek révén feleleveníthetők az építési folyamat legfontosabb mérföldkövei.

Az építéshez használt „biblia” természetesen a fornobravo.com weboldalról érkezett, amiért a legnagyobb hála és köszönet őket illeti meg. Az interneten található számtalan ötleten, képen és leíráson kívül a Fornobravo honlapjáról bárki számára ingyenesen letölthető építési terv adja a legátfogóbb és legrészletesebb leírást a legkülönfélébb ízléseknek megfelelő kemencefajtákhoz. Mindez azonban nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a leírás pontos követése garantáltan és ugyanolyan eredménnyel jár. Az útmutató inkább egyfajta terv- és ötletgyűjteménynek tekinthető, amelyek betartása nagyban ajánlott a sikerhez.

Az én szándékom is ez volt, így követtem az instrukciókat, vagy éppen új megoldásokat kerestem, ha erre volt szükség. És úgy gondolom, hogy ha saját magunk szeretnénk kemencét építeni, az egyik legfontosabb szempont, hogy mindig legyünk képesek és nyitottak teljesen új, a saját terveinkbe illő vagy éppen a helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat felfedezni.

Rengeteg a segítség az interneten, viszont a saját elképzelések és tervek saját, testre szabott megoldásokat igényelnek. Nincs két egyforma kemence és az alkalmazott megoldások is ennek megfelelően eltérnek. Emlékszem, mennyit ácsorogtam órákig a téglakupac előtt és próbáltam elképzelni a folytatást. Viszont leírhatatlan volt az öröm, amikor végre megszületett a megoldás és az eredmény az elképzeléseimnek megfelelő volt.

Kívánom mindenkinek, aki az útmutatómat olvassa, erőt és kitartást, és remélem, hogy a végeredmény legalább annyi örömet fog okozni, mint a megvalósításhoz vezető út.

Kezdődjék az utazás!

A helyszín. Az első kapavágásra tulajdonképpen 2018. végén került sor. Nem akartam várni az alapozással a következő év tavaszáig, az idő pedig megfelelően tűnt ehhez a munkához. Nem fagyott és a betont sem kellett locsolni…

1. lépés – A kemence helyének kialakítása, alapozás
Anyagszükséglet: lapát, nylonzsákok
Az ásásra és a terület megtisztítására fordított idő: kb. 3 óra

Mivel korábban egy elektromos grillsütő állt a keretben ezen a helyen, ennek az alapzatát egészítettem ki a kívánt 2 m x 2 m-es méret eléréséhez. Ezért áll három darabból a beton alapzat.

Méret: 2 m x 2 m, mélység: 15 cm.

Az első lépés nem igazán volt bonyolult. Miután hazaértem a kutyákkal a reggeli sétából, fogtam az ásót/lapátot, megtisztítottam a területet és zsákokba raktam a földet.


A sarkokon (15 cm x 15 cm) 60 cm mélyre menten le, hogy az építmény szilárdságát fokozzam.

A zsaluzáshoz 2 cm vastag és 15 cm széles deszkákat használtam, amiket kisebb fa cölöpökkel támasztottam meg kívülről.

A betonozást megelőzően 0,8 cm és 0,6 cm betonvasakat rögzítettem az alapba nagyjából egyenlő távolságra.

A betonozásban apósom segített, aki felügyelte a folyamatot és az utolsó simítást is végezte.

Ahogy az a képen is látszik, a sarkokon felfelé hajlítottuk a betonvasat a szerkezet stabilitását elősegítendő.

Beton keverési arány: 4 rész sóder 1 rész cement, amit a szomszédomtól kért betonkeverőben kevertünk eggyé. A teljes építési folyamat során ezt a keverési arányt alkalmaztam. Szakértő segítség érkezett a fiamtól és a lányom barátjától.

A teljes építésre vonatkozó anyagszükséglet:
3 m3 sóder
6 szál 6 m betonvas 0,8 cm
6 szál 6 m betonvas 0,6 cm
15 zsáknyi 25kg cement
Az alap betonozására fordított idő: kb. 3 óra.

2. lépés – Falazás
Anyagszükséglet:
20 x 50 x 25 cm méretű zsalukő (57 db) és 25 x 25 x 25 cm (3 db).
6 m szögvas (áthidalónak)
A falazásra fordított idő: kb. 6 óra

A számtalan kemenceépítési leírásban olvasottakhoz hasonlóan én is szárazfalazást alkalmaztam. A zsalukövek hézagaiba betonvasat fektettem/állítottam, amit a sarkoknál dróttal rögzítette. Az alsó fatároló rész bejáratánál áthidalóként szögvasat használtam, amit sarokcsiszolóval vágtam méretre. Kiválóan és stabilan illeszkedett a zsalukőre.

A szemben lévő, illetve oldalsó falrészen látható lyukak az ebben a szakaszban elkövetett hibára utalnak. A falazás során arra kell törekedni, hogy hézagmentesen alakítsuk ki a falfelületet, mivel a beton bármilyen lyukon kifolyik az öntés során. Zsaluzással orvosolható a probléma, viszont ebben a szakaszban már sokkal bonyolultabb. Egyszerűbb a sima, zárt felszínnek magával a zsalukővel történő kialakítása.

A probléma akkor jelentkezett, amikor elkezdtük önteni a betont a lyukakba. A kifolyást megakadályozandó egyszerűen odatettünk egy darab deszkát, amit a lehető legstabilabban próbáltunk rögzíteni.
Az alábbi képeken a beton öntéséhez előkészített falszerkezet látható, a lyukakban betonvassal:

A zsalukövekbe 0,6 cm vastag betonvasakat állítottunk az építmény szilárdságának növelése érdekében.

Kész:

3. lépés – A tálca kialakítása
Anyagszükséglet:
2 cm vastag, 15 cm széles deszka, préselt forgácslap, stafni alátámasztáshoz
Időráfordítás: kb. 6 óra (2 óra zsaluzás, 4 óra betonozás).

10 cm-es tálcavastagsággal számolva a zsalut 10 cm magasra emeltem, amit csavarokkal rögzítettem a falszerkezethez. Emellett a betonvasakat drótokkal erősítettem a deszkához úgy, hogy a zsaludeszkába apró lyukakat fúrtam, amin a drótot aztán átvezettem. A kizsaluzáskor a drótszálak könnyedén elvághatók, viszont ez is növelte a zsalu stabilitását.

Ezután a forgácslapot szabtam be a lehető legpontosabban, hogy betöltse a középen tátongó űrt. Ezt alulról támasztottam meg stafnifával és a kimaradt zsalukövekkel


A betonnal történő kiöntést megelőzően ide is betonvas került nagyjából egyenlő távolságra elosztva, amit ugyancsak drótok biztosítottak a szétcsúszás ellen.
Sajnos a tálca betonozás előtti állapotáról nem készült kép, illetve magáról a betonozásról sem, viszont az utolsó képen látható a beton lehúzása.

4. lépés – A tálca szigetelése
Anyagszükséglet:
Ytong szigetelőblokk, ragasztó (10 kg)
Időráfordítás: 4 óra

10 cm vastag Ytong szigetelőblokkot használtam (5 m2), amelyet az építőanyag saját gyári ragasztójával rögzítettem a beton tálcához. Az Ytong elemek rendkívül könnyűek és nagyon jó hőszigetelési együtthatóval rendelkeznek. Formázásuk egyszerűen, fűrésszel megoldható különösebb erőfeszítés nélkül.

5. lépés – A kemence aljának lerakása
A kupola teljes anyagszükséglete:
samott-tégla (250mm x 123mm x 60mm) – 200 db, 2 x 25 kg tűzálló habarcs
Időráfordítás: kb. 3 hét

Az első téglaszint lerakását megelőzően meghatároztam a tálca középpontját. Ezt egy spárga segítségével tettem, amit keresztben kifeszítve a keresztezési pontnál pontosan berajzolhattam, majd innen kiindulva kezdtem a téglákat rakni halszálka mintában.
A kemence elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy mennyi hely maradjon a kemence ajtaja előtt, és mind a tálca, mind pedig magának a kemence méretét ehhez kell igazítani. Az én esetemben, 2 m x 2 m tálcaméretnél, 107 cm átmérőjű kupolánál és 37 cm mély ajtónyílásnál kb. 23 cm marad, amihez hozzájön még kb. 5 cm a gránit fedőburkolat méretével.

Miután kirajzoltam a 107 cm átmérőjű kört a téglákra, felszedtem azokat és megint csak a sarokcsiszolót segítségül hívva, méretre vágtam mindet.
A vágás majd egy teljes héten át a középpontban maradt elfoglaltságként, mivel a kupola falazatához az összes téglát félbe kellett vágnom.

A fenti képeken az látható, amikor az első szintet már leraktam és azon kezdtem el törni a fejem, hogy miként folytassam a kupola falazását.

6. lépés – A bejárat kialakítása
Elsőként a kemence bejáratát alakítottam ki, mivel ez elég egyszerűnek tűnk és látványos is volt.
Maga a bejárat 50 cm széles (12.5 cm x 4) és 32 cm magas a legmagasabb pontján. Mindkét oldal magassága 22 cm.
A középen látható forgácslap-sablont nem használtam, helyette készítettem egy szintező eszközt. Ez egy sima léc volt, aminek a végéhez egy bevásárlókocsi-keréktartóját erősítettem, ami a vízszintes és függőleges mozgást egyaránt biztosította.

7. lépés – Az ív kialakítása
Az ív kialakítása alsó támaszték nélkül nem lehetséges. Ennek megfelelően először a megfelelő sablont vágtam ki forgácslapból. Ahogy a képen is látható, egész pontosan három darabra (első, középső, hátsó) volt szükségem a bejárat mélysége miatt. A forgácslap felső szélére kell a viszonylag kis (egy egész tégla harmada) tégladaraboknak stabilan felfeküdniük. Elsőként papírra rajzoltam a bejáratba pontosan illeszkedő sablon sugarát, amit aztán átrajzoltam a forgácslapra, majd kivágtam.
Az egyes ívek közötti lyuk lesz a majdani kéménynyílás. A későbbiek során különös figyelmet kell majd fordítani arra, hogy elég sima legyen ez a felület a zavartalan légáramláshoz.


A téglákat három darabba vágtam, majd balról és jobbról párhuzamosan haladva értem el a középső darabhoz.
Egy apróság, ami bár szükségtelennek tűnik, ám felettébb hasznos lehet, ha ajtót is szeretnék a bejárati nyílásba: a bejárat és a kupola találkozásánál lévő téglákat úgy kell rakni, hogy kb. 1,5-2 cm-es túlnyúlás keletkezzen mindenütt (mindkét oldalon és felül is). Az ajtó erre a keskeny peremre fog felfeküdni, ami megakadályozza, hogy beessen a tűztérbe.

8. lépés – A kupola kialakítása
A bejárat építésével párhuzamosan haladt a kupola kialakítása is. Az első szinten a téglák az olalukon állnak, azaz az első szint magassága megegyezik a téglák 12,3 cm-es magasságával. A következő szinten a téglák a széles oldalukon fekszenek, ami a kupola szintenként kb. 6 cm-es emelkedését eredményezi (+ dőlésszög).

A kupola középpontjában rögzített szintező eszköz teszi lehetővé, hogy a téglák minden szinten síkba kerüljenek. A megfelelő magasság és szintazonosság eléréséhez néhol kis tégladarabokkal támasztottam meg kívülről a téglákat.
Egy bizonyos magasságnál viszont már belülről is alkalmaztam támasztékot falécek formájában, hogy ne csússzanak le a téglák, amíg a habarcs megfelelő rögzítést nem biztosít.

Ebben a szakaszban a bejárat íve már elkészült és a kupola is közel a befejezéshez.
Számomra a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy miként kapcsoljam az ív oldalfalait a kupola bejáratához. Visszatekintve már meglehetősen egyszerűnek tűnik a megoldás: egyszerű papírsablonból kell megformázni a mintát, amit rá lehet tenni a téglára, majd körülvágni azt a papírsablon mentén. Nem kell törődni azzal, ha nem szimmetrikus a két oldal vagy apróbb eltérések vannak, mivel egyfelől a habarcs úgyis elfedi kívülről, másfelől pedig belülről mindez fizikailag láthatatlan lesz (miután a kupola utolsó téglája is a helyére került, ez a rész teljességgel láthatatlanná válik) a kupola elkészültét követően.

Tulajdonképpen az építés teljes folyamata egyfajta szabászat, ahogy az előzetesen kirajzolt minták mentén sarokcsiszolóval és 3D-ben helyére szabjuk a téglákat.

A kupola kialakításával párhuzamosan tűzálló habarccsal vakoltam be a külső falat.

A kupola lezárása:
Ehhez egy fitneszlabdát használtam, amit leeresztett állapotban helyeztem a tűztérbe, majd felfújtam, amíg stabilan ki nem töltötte a tetőn tátongó lyukat.

Miután az utolsó tégladarab is a helyére került, a teljes kupolát tűzálló habarccsal borítottam be. Néhány nap elteltével kieresztettem a levegőt a labdából, miközben imádkoztam, hogy ne szakadjon be az egész építmény. És nem szakadt be, és nagyon-nagyon örültem és büszke voltam, mivel ebben a szakaszban már látszott a teljes építmény formája, és ez tényleg látványos volt:).

Még egy dologról szeretnék beszámolni, amiről sajnos nem tudtam képeket készíteni: ez pedig a kupola belülről történő fugázása. Miután a kupola elkészült, többé már nem lehet a közepén gubbasztva dolgozni, csupán egyetlen bejárat maradt: az első ajtó. Mivel azonban teljesen sima felületet szerettem volna belülről, amihez be kívántam tömni az esetleges hézagokat, nem maradt más választásom, mint hanyatt feküdni és hátrafelé mozgással behullámozni a kupolába, ahova természetesen előzőleg már elhelyeztem az eszközeimet: lámpa, habarcs, rongy, víz. Ezt követően habarcsot tömködtem a lyukakba és a téglák csatlakozási pontjaihoz, majd egy ronggyal lemostam a fölösleges anyagot. Gyakorlatilag a teljes kupolát átmostam belülről, miáltal a legapróbb hézagot is habarcs töltötte ki, ami teljesen sima és tiszta felületet eredményezett. Sajnálatos módon a mosás során az arcomba és egyéb testrészeimre kaptam vissza egy az egyben a habarcsos vizet, így leírhatatlanul boldog voltam, mikor végre ismét a napfényre préselhettem ki teljesen elgémberedett testem.

9. lépés – A kémény kialakítása
Anyagszükséglet:
kb. 40 db régi (bontott) tégla, habarcs (kb. 10 kg)
A kémény kialakítására fordított idő: kb. 6 óra

Hosszú, fejtöréssel töltött órák után nem jutott más eszembe, mint régi, bontott szabványméretű téglákat (25 cm x 12 cm x 6.5 cm) a keskeny oldalukon egymásra rakni. Mivel a kémény alja tulajdonképpen a boltív teteje, igen keskeny a téglák alapjául szolgáló talapzat. 5 téglaszint került egymásra, ami 62,5 cm-es kéménymagasságot eredményez a boltív legmagasabb pontjától mérve (pontosan 66,5 cm habarccsal).

10. lépés – Szigetelés
Anyagszükséglet:
2 zsák perlitbeton
A zsaluzásra és felhordásra fordított idő: kb.. 10 óra

A pizza sütő kemence építése tulajdonképpen arról szól, hogy hogyan tudjuk a meleget a leghatékonyabb módon odabent tartani anélkül, hogy akár alulról, akár az oldalfalakon keresztül hőt vesztenénk.
A 10 cm vastag betontálca, az arra következő, ugyancsak 10 cm vastag szigetelőréteg, majd az ezen fekvő, 6 cm vastag samott-téglák megfelelő védelmet nyújtanak, hogy alulról ne szökhessen el a hő. Mindezt most a kupola számára is biztosítani kellett, amit több rétegű szigeteléssel értem el:

Elsőként a kupolát 5 cm vastag üveggyapottal fedtem be.
Másodszor, az üveggyapotot dróthálóval rögzítettem.
Harmadszor a dróthálót könnyűbeton (perlit) réteggel vontam be.

Sajnos az első két lépés dokumentációja elmaradt, az alábbi képek a harmadik lépést mutatják:
A zsaluzáshoz 2 mm vastag farostlemezt használtam az első két szinten. Ezt könnyű volt vágni és hajlítani is. Az oldalsó részeken és felül vakolókanállal és kézzel próbáltam egyenletesen eloszlatni és elsimítani az anyagot. További zsaluzásra volt szükség a bejárati rész két oldalán és a kéménnyel történő csatlakozási pontnál, hogy a kemence végső formáját ki lehessen alakítani. Ezeken a pontokon forgácslapot használtam, amit méretre vágtam és a darabokat egymáshoz csavarozva rögzítettem.

Fontos, hogy a forgácslap eleje szintben legyen a bejárat téglafalával, mivel a forgácslap eltávolítását követően a deszka vastagsága (kb. 2 cm) adja majd a fedő díszburkolathoz szükséges vastagságot.

Az alábbi képek a kizsaluzást követő állapotot mutatják. Itt látható a díszburkolathoz szükséges vastagság is.

11. lépés – Formázás
Szükséges eszközök:
ceruza, fűrész
Időszükséglet: kb. 3 óra

A könnyű súly mellett a perlitbeton azzal az előnnyel is bír, hogy rendkívül könnyű és egyszerű a formázása pl. egy fűrész segítségével. Én is így jártam el. A kívánt formát berajzoltam a felületen, majd a fölösleges részeket ki-/levágtam a vonalak mentén.

Ez volt az a pont, amikor több mint fél év küzdelem után nem tudtam tovább várni. Egyszerűen tudnom kellett, hogy érdemes volt-e minden erőfeszítés, vagy sokkal inkább csak idő-, pénz- és anyagpocséklás. Bizonyítékot akartam, hogy az elképzelésem és a valóság teljesen fedi egymást. És tüzet gyújtottam. És az egész meglepően egyszerű volt, a tűz kiválóan égett a füst pedig olyan könnyedén és hatékonyan illant ki a kéményen keresztül, mitha évekig a kéményépítést és a légáramlásokat tanulmányoztam volna.

Toszkána a kertben: Prosecco és saját építésű pizza sütő kemence – 2019. augusztus 20-át írtunk.

Ezután az építés során tönkrement szigetelőréteg javítása következett, miután ezen állva és járkálva épült a kupola.

A szigetelést a további külső behatásoktól megvédendő, az alábbi képen látható folyadékkal kentem le a teljes felületet.

Egyszerűen ecsettel felhordható, a száradást követően pedig szinte sziklaszilárdságú és vízálló felületet eredményez. A biztonság kedvéért kétszer is átkentem ezzel a folyadékkal.

12. lépés – A burkolás előkészítése
Anyagszükséglet:
kb. 10 m2 üvegszálas háló és kb. 2 x 25 kg ragasztó
Időráfordítás: kb. 10 óra

A díszburkolat felrakásának első lépéseként az építményt dryvit üvegszálas hálóval borítottam be. Ennek célja, hogy átvegye és kiegyenlítse a díszburkolat alatti esetleges mikromozgásokat, meggátolva ezáltal a díszburkolat leesését, illetve hogy sima felületet biztosítson a burkoláshoz.

13. lépés – Díszburkolat
Anyagszükséglet:
kb. 10 m2 szeletelt tégla és 2 x 25 kg ragasztóhabarcs
Időszükséglet: kb. 20 óra

Miután a feleségemmel hosszú órákat töltöttünk a válogatással és több kereskedőt is meglátogattunk, úgy döntöttünk, hogy szeletelt tégla burkolat lesz hivatott díszíteni a kemencénket.
Az oldalfalakhoz kizárólag külső szeletet használtam, míg a kupola apróbb köveihez egyszerűen egy kalapáccsal összetörtem a külső szeleteket. Egy kicsit aggódtam, hogy mennyi ideig fog a teljes építmény burkolása a kis tégladarabokkal, de legnagyobb meglepetésemre nagyon gyorsan haladt.
Az első képen látható takaróponyva bevetése már a kiszámíthatatlan időjárásnak köszönhető.

14. lépés – Fugázás
Anyagszükséglet:
3 x 25 kg fugázó habarcs
Időráfordítás: 4 nap

Egy ilyen jellegű építmény fugázása szinte lehetetlen a megfelelő eszköz nélkül, ami jelen esetben egy óriási habzsák volt (lásd a lenti képet), ami természetesen csak működésében hasonlít a cukrászok által használt habzsákhoz, mivel ez sokkal erősebb anyagból készült.

Az alábbi képeken az utolsó építési fázisban látható a kemence. A harmadik képen a beépített hőmérőt is kapott kemenceajtó látható, ami apósom keze munkáját dicséri. Őszintén szólva, az ajtó igen praktikus és jól is néz ki, amikor a kemence használaton kívül van, viszont a légmozgást szinte teljesen lezárja függetlenül attól, hogy mekkora szellőzőnyílás az ajtón, így a lobogó tűz is kialszik. A parázs változatlanul képes óriási hő leadására, így a készülő étel függvényében mindenki eldöntheti, hogy szükséges-e az ajtó használata.

A fugázás kész, az ajtó a helyén, a tűz lobog – a kemence majdnem kész, még a fedőpult hiányzik a tetejéről.

A választásuk egy fekete gránit burkolatra esett, amelyhez a méretet egy erre szakosodott cég vette le. Kb. 4 hetet kellett várni a kő megérkezésére, amelyet ugyancsak a cég szakemberei építettek be. A kupola és az építmény összetett méretei miatt a pult 5 darabból áll.

Mint ahogyan az a képeken is látható, a gyepet felszedtük a kemence körül, mivel valószínűleg úgyis tönkrement volt a folyamatos igénybevételtől. A díszkő burkolat kapcsolatot teremt a terasz, a kemence és a szabadtéri sütő között, egyúttal jobban a ház szerves részévé teszi.

És el is érkeztünk az utazás végéhez. Bár apróbb dolgok, mint például a kémény teteje vagy a fatároló ajtaja még hiányoznak, a kemence késznek tekinthető, és bármikor hadra fogható egy ízletes étel elkészítéséhez. Vagy egyszerűen csak gyönyörködhetünk benne, mint kézügyességünk ékes bizonyítéka és kertünk büszkesége.
Elsődlegesen a tökéletes olasz pizza elkészítéséhez használjuk, de sütöttünk már benne halat, karácsonyi kacsát és sertéshúst is. Minden esetben kiválóan működött.

Javaslom mindenkinek, aki csak egy szikrányi hajlandóságot is érez, hogy saját pizza sütő kemencét birtokoljon, hogy ne habozzon az első lépést megtenni, mivel rengeteg örömet fog találni az igazi olasz pizzának való tökéletes kemence megépítésében.
Köszönöm, hogy elolvasta:)